A Lengyel-Ukrán rendezésű Eb ideje alatt jogosan merülhet fel a kérdés, bennünk, korábbi pályázóként, hogy megéri-e kontinensviadalt rendezni. A téma apropóján megvizsgáljuk a gazdasági, társadalmi helyzetet, azt, hogy mit jelenthet egy városnak, egy országnak egy ilyen nagy volumenű verseny rendezése.

Nézzük először a könnyebbik, és kézenfekvőbb oldalát: Eb-t rendezni megéri egy országnak, hisz rengeteg turista és szurkoló fog a helyszínre látogatni. Ez közvetlenül érinti a városok turizmusát, a szállodák kihasználtságát, a vendéglők forgalmának növekedését, és nem utolsó sorban javítja az ország megítélését nemzetközi és persze hazai szinten. Az országgal kapcsolatos nevezetességek és turista látványosságok kedvelt és gyakoribb úticéllá válnak. Kialakul egyfajta pozitív kép az országról, egy pozitív imázs, egy olyan fajta gondolat, ami azt sugallja, hogy ha egy ország Eb-t rendez, akkor ott minden rendben van, és rendben is lesz. Ezenfelül hatalmas lökést adna a honi futball fejlődésének.
Ha jobban belegondolunk, nekünk, magyaroknak is jót tenne már egy kis pozitív visszajelzés, ami erőt és reményt ad az ország lakóinak, hogy nincs még minden veszve. Manapság abban az általános felfogásban élnek az emberek, hogy ha Magyarország megkapná egy Eb-rendezés jogát, társrendezési jogát, akkor attól beindulnának a fejlesztések. Szállodák és stadionok épülnének, elindulna a közlekedési és infrastrukturális hálózat modernizálása. Sőt! Még a futballunk is jobb lenne, „meggyógyulna”, még a színvonal is jobb lenne. A média pedig rárakná a nyomást a válogatott fiainkra, hogy bizony van esély továbbjutni a csoportból.

Forrás: http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20070413olvasok.html

Na, de elég a fikciókból, nézzük a száraz tényeket!
Magyarország a 2012-es Eb-re (horvátokkal közösen pályáztunk) való pályázás során vállalta, hogy a 2012-es Eb-re elkészül négy új stadion (Budapest, Győr, Székesfehérvár, Debrecen) - ami ugye alapfeltétele a rendezésnek, hogy csak a legegyértelműbb dolgot említsem. Na de kérdem én mit kezdünk később a 30-40 ezres stadionokkal, amikor az NB1-ben az átlagos nézői létszám durván felülbecsülve 3000 és 10.000 között mozog? Ki fogja fenntartani, ki fogja megvenni, ki fogja bérelni, ki fog benne játszani?
Szemléltetésképp a Magyarországgal sok tekintetben összehasonlítható Portugáliában a 2004-es kontinensviadalra hat új stadion épült, és négyet építettek át, 305 millió euróért (hozzávetőleg 78 milliárd forintért). Egyéb infrastrukturális beruházásokra 650 millió eurót költöttek (kb. 166 milliárd forint). A portugáliai stadionok kivitelezési költségeinek pusztán 25 százalékát fedezték költségvetési forrásból, vagyis az adófizetők pénzéből. Nálunk nem tudni mi a helyzet, a sportmarketing most van kialakulófélben, a sportszponzoráció egyelőre elenyésző, és minden bizonnyal jó magyar módjára mindenki azt nézné, hogyan tudna minél több pénzt kivenni a rendezésből. A 2004-es portugáliai labdarúgó Eb után egyre-másra szállingóztak a hírek, hogy az eseményre felépített stadionok kihasználtsága megoldhatatlan gond a helyieknek. (Persze nem Lisszabonban (itt két stadiont építettek át) vagy Portóban (itt szintén kettőt), ahol nemzetközileg is jegyzett klubok működnek, hanem Bragában, Faróban, Coimbrában, Avieróban és Guimaraesben. Magyarországon is pontosan ez a sors várna a sok pénzért megépítendő létesítményekre. Portugália lélekszáma, városainak mérete hasonló hazánkéval. Ráadásul a portugál labdarúgás fényévekkel jár a magyar előtt, azaz lényegesen jobb a focijuk. A magyar nézőszámokat messze meghaladó látogatottság ellenére is nagy probléma számukra a stadionok működtetése és további hasznosítása a 2004-es Eb rendezés óta.

Forrás: http://colnect.com/hu/stamps/stamp/167366-UEFA_EURO_2004_Host_Cities_-_Lisboa-Sport-Portug%C3%A1lia

Európa Bajnokság 2012
Természetesen a lengyel-ukrán közös rendezésű 2012-es Eb-ről is szólni kell: általuk az Eb-re épített és felújított nyolc létesítmény összköltsége 2,3 milliárd euróra tehető, ugyanakkor a jegybevétel a 150 milliót sem éri majd el. Különböző elemzések szerint a meccsekre érkező szurkolók a jegy árának megfelelő nagyságú összeget költenek a stadionokban, azaz így is kétmilliárdos deficit marad. Utána szintén kérdéses a számos stadion kihasználása, bár Magyarországhoz képest még a lengyel és ukrán bajnokság is mutat némi színvonalat.

A jelenleg megvalósult infrastrukturális fejlesztések költségei nagyjából 25 milliárd euróra rúgtak - 16 milliárd Lengyelországban és kilenc Ukrajnában. Meg kell említenem azért, hogy ha a beruházások nem is térülnek meg gazdaságilag, általuk számos munkahely teremtődött, s közülük a legtöbb a kontinensviadal után is megmarad. A fejlesztések hosszú időre hasznosak az egész ország számára, mert megkönnyítik a közlekedést, jobbá, kényelmesebbé, színvonalasabbá teszik a mindennapi életet.

A rendező városok bemutatkozó kisfilmjei

 

Beszéljünk egy kicsit a sportmarketingről és a marketing kommunikációról is!
A sportmarketing magában foglalja mindazokat a tennivalókat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a sportfogyasztó igényeit és vágyait cserék segítségével kielégíthesse. A sportmarketing két fő területe a sporttermékek és –szolgáltatások értékesítése közvetlenül a sportok fogyasztóinak, valamint ipari termékek, szolgáltatások értékesítése fogyasztóknak, promóciós eszközként használva a sportot. (Mullin, Hardy, Sutton: Sport Marketing, Human Kinetics, 2007.)

A kabalafigurák: Slavek és Slavko Forrás: http://jedermannkavezo.blogspot.hu/2012/06/junius-2012.html

Egy ilyen kaliberű verseny kapcsán ez a stadionok felszereltségét és biztonságát, a jegyárusítás mikéntjét, a közvetítési jogok értékesítését, a reklámjogokat, és az ajándékboltok hálózatát jelenti leginkább.
Egy Eb rendezéssel kapcsolatban a verseny arculatának megtervezésére, a tornával kapcsolatos szimbólumok kitalálására az UEFA előírásainak megfelelően és a merchandisingra is kell gondolni. Ide tartozik a hivatalos logó és kabalafigura, a hivatalos zene és a labda tervezése. Mindehhez komoly szakmai munkacsoportokra, vagy ügynökségekre van szükség.

Az Eb hivatalos zenéje

Az Európa-bajnokságnak egyébként kilenc hivatalos partnere van, többek között az adidas, a Canon, a Carlsberg, a Coca-Cola, a Sharp és a McDonald’s.
A Coca-Cola 1950 óta reklámozza termékeit a futball világversenyeken, és 1978 óta hivatalos partnere a világbajnokságoknak. A világ vezető üdítőital-gyártója 2017-ig írt alá szerződést az UEFA-val az alkoholmentes italok kizárólagos forgalmazására.
A Carlsberg az 1988-as nyugat-németországi Európa bajnokságon szerepelt először, és azóta az egyik zászlóshajó a kontinensviadalok támogatói között.
A McDonald's több mint 25 éve támogatja a futballt, 1992 óta az UEFA hivatalos partnere, s 2017-ig kötelezte el magát az Európa bajnokságok mellett. Az étteremlánc az U21-es, valamint a futsal és a női Európa bajnokságokat is támogatja. A McDonald's legnagyobb dobása a 2002-ben indított Player Escort Program, amelynek keretében eddig több ezer gyermek vonulhatott be a pályára a világhírű játékosokkal.
A Canon 1980 óta szponzorálja az Európa bajnokságokat (a 2000. évi kontinensviadal kivételével). A Sharp pedig az Eb kizárólagos partnere az audiovizuális, valamint a napenergiához kötődő termékek területén. A cég 2013-ig szerződött az UEFA-val, jövőre támogatja a női Európa bajnokságot is. A japán társaság idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját.

A hivatalos logó, és a legfőbb támogatók Forrás: http://mediacodex.wordpress.com/2012/06/18/1191/

Érdekesség, hogy a világ jelenleg vezető sportcipő- és sportszergyártója, a Nike, sem az Eb-t, sem az Olimpiát nem szponzorálja hivatalosan! A cég számára mégis óriási üzlet a bajnokság, hisz ők támogatják többek között az egyik legnépszerűbb focistát, Cristiano Ronaldót. (A Nike szempontjából egy fontos adat C.Ronaldóval kapcsolatban: Az összes Eb-n szereplő játékos közül a netes világban messze ő rendelkezik a legtöbb rajongóval. A facebookon 46.101.417 ember kedveli, a Twitteren 11.173.727 követője van, hivatalos youtube csatornája pedig 55.871 feliratkozóval büszkélkedik.)

Mindent összevetve és figyelembe véve Magyarországon a 2020-as években válhat aktuálissá egy Eb rendezése, akkor is karöltve egy szomszédos országgal. A horvátokkal megkezdett út jó, ezt kellene tovább folytatni. Addig is lehet pályázni, mindig levonni a konzekvenciákat és tanulni a hibáinkból.

Faltusz Viktória

Források:

http://magyarnarancs.hu/publicisztika/santa_eb-66897

https://www.youtube.com/watch?v=se1rNCfzi6Q

http://penzcentrum.hu/ongondoskodas/akik_miatt_a_nok_is_megorulnek_majd_harom_hetig.1032855.html

http://ecoline.hu/hirek/2012/6/5/Kesz_bukta_az_EBrendezes_CGBIFX

„Húsvét, örök legenda, drága zálog,

Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,

Öröm: neked ma ablakom kitárom,

Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!”

/Juhász Gyula/

Húsvét tavaszváró ünnep. Remény a napfényben, a feltöltődésben, megújulásban. Az idő csábító, kirándulásra hív, a városok csalogatnak, nyüzsgéssel- élettelivé válnak. Keresztény hit szerint a feltámadás ünnepe, a megváltás üzenetét közvetíti. Az az időszak, mely megújít, megtisztít, újraformál bennünket. Böjtöt, méregtelenítő kúrákat tartunk, feltöltődünk testileg-lelkileg. Az ember ilyenkor kinyitja érzékszerveit, megérzi a természet rezdüléseit, meghallja hívó szavát. Ideje felocsúdni a lassú, komorabb, hideg napok után. Fedezzük fel a húsvéti díszbe öltözött tavaszi városokat, így megláthatjuk hogyan elevenednek meg Juhász Gyula szavai, vagyis milyen is igazából a „föltámadás a földi tájakon”.

Az emberek évezredek óta különböző formában ünneplik a tavaszt, a természet megújulását. Szokásaink, tradícióink eltérőek, egyben mégis egyezünk, szeretünk ünnepelni, élményekkel gazdagodni. A hagyományok öröklődnek, nekünk pedig csak élveznünk kell, belemerülni lehetőségeibe. Tavasszal, húsvét közeledtével a kertekben nárciszok, tulipánok tündökölnek, a konyhákban sonka és torma illat kering, tojások sorakoznak kiskosárkákban díszítésre és főképp locsolókra várva. A fiúk kölnit, szódásszifont, esetleg vödröt igyekeznek beszerezni a hagyományok megelevenítéséhez, a lányok sütnek-főznek, apró ajándékokat készítenek. Húsvéthoz nem tartozik állandó dátum, a Nap mellett a Hold mozgásától is függ. Pontosabban húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap, melynek számítási módszerét a katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette. Dátumtól függetlenül azt mindenki érzi ilyenkor április tájt, hogy ideje az újjászületésnek, a feltöltődésnek. Remek alkalom, hogy kimozduljunk, újabb régiókat ismerjünk meg.

Csipkézett tojások Forrás: minok.hu/cimke/husvet/

Semana Santa

Egy spanyol húsvéti körmenet miben is különbözik egy magyar szertartástól? Madridban és Andalúziában látványos körmenetekkel ünneplik a feltámadást. Az élen egy bibliai jelenetet, vagy személyt megjelenítő szobrot, mondhatni monstrumot vonultatnak fel. Ezeknek a közel 2000 kg-os szobroknak a hordozásáért versengenek a spanyolok. Különleges megtiszteltetés, ha valakit végül kiválasztanak és így órákon át, lassú menetben, énekelve vonulhat végig a városon.  Mások Madrid óvárosának kanyargó kis utcáit járják mezítláb, vagy éppen béklyóval a lábukon, hosszú süvegekben, melyek elfedik arcukat, és így hordozzák keresztjüket. Aragóniában egyedülálló módon nagypénteki dobolást tartanak. Sevillában pedig él egy hagyomány, melyet a cofradias-ok, vagyis különböző vallásos egyesülések tagjai tartanak életben, akik egy-egy városrészben egymás közelében laknak. Minden évben rájuk jellemző, más-más színű és szabású öltözékben vesznek részt a menetben a különféle csoportok.

Spanyol húsvéti felvonulás

Feldíszített ökrösszekér a levegőben

Mélyen vallásos népről lévén szó, az olaszoknál a húsvét központi szerepet játszik, s még a karácsonynál is nagyobb figyelmet szentelnek neki. A szent nagyhéthez rengeteg szokás és rituálé kötődik. Városonként más-más hagyománnyal ismerkedhetünk meg. Firenzében például, egy 500 éves hagyományhoz híven, húsvétvasárnap elindul a tüzes-robbanó kocsi menete. Ezen a feldíszített ökrösszekéren egy 30 láb magas kosár található, melyet díszbe öltöztetett fehér ökrök irányítanak és 150, korabeli jelmezekbe öltözött katona kísér. A kosár valójában petárdákkal és tűzijátékokkal ékesített doboz, mely a szent tüzet jelképezi. Délben a mise idején egy fehér galamb formát engednek le a dóm falán, mely elérve a dobozt begyújtja a petárdákat. Róma legmagasabb rangú bazilikájában, a lateráni bazilikában lábmosással kezdődik a húsvét. Amint Jézus az utolsó vacsorán megmosta lábát 12 apostolának, úgy mossa az egyházfő jelképesen 12 papjának. Nagycsütörtökön elnémulnak Róma és a világ katolikus templomainak harangjai.  Hogy aztán a feltámadáskor újra hallassák hangjukat. Nagypénteken impozáns környezetben, a Colosseumnál vehetünk részt a hagyományos keresztúton. Nagyszombati szertartás része a tűzszentelés és a fény bevitele a templomba. Húsvétvasárnap pedig részesülhetünk a pápa Urbi et Orbi áldásában, vagyis a „városnak s földkerekségnek”, vagyis az egész világnak szóló áldásban. Ilyenkor több tízezer ember gyűlik össze a Szent Péter téren, hogy meghallgassák a pápa húsvéti üzenetét.

Ökrösszekér felvonulás Firenzében Forrás:  http://www.villettabartolini.com/Prossimamente-lo-Scoppio-del-carro-a-Firenze.htm

 

Szicíliába is érdemes ellátogatni az ünnep közeledtével. A természeti csodák mellett a városok különleges meglepetéseket is tartogatnak ilyenkor. San Fratelloban egészen különös alakok lepik el a várost ezen a tavaszi ünnepen. Az ember egy pillanatra elgondolkodik, hogy melyik évszakban is jár. Mikulás ünnepséget idéző jelmezekkel találkozhatunk. Ugyanis a városi férfiak ördögöknek öltöznek, színes ruhákkal, vörös maszkkal díszítik testüket és így zajongják körbe a várost már kora reggel. Csörömpölnek, trombitálnak, rosszalkodnak. Ahogy telnek az ünnep napjai, úgy csendesednek le a júdeaiakat jelképező ördögök. Prizziben is ördögök lepik el a várost, akik hagyományos táncot járnak. Félelmetes vasálarcok mögé rejtik el arcukat, jelképezve, hogy Jézus halálával az emberek kiszolgáltatottá váltak a gonosznak. Ezek a rémisztő alakok végigrohanva a városon, elrabolják a járókelők lelkét. Céljuk Krisztus és a Szűzanya délutáni találkozójának megakadályozása, s miután ez nem sikerül, vereségüket elismerve véget ér a húsvéti randalírozás. Terrasini legényei, a schiettók egy különleges versenyen mérettetnek meg ilyenkor. A lányok szeme láttára egy körülbelül 50 kg-ot nyomó, pompásan feldíszített narancsfát kell egy kézzel az ég felé emelniük.

Húsvéti ördögök Forrás: cantinerallo.wordpress.com/2010/03/31/a-pasqua-prizzi-balla-con-i-diavoli/

 

 

Természetesen nem maradhat ki az étkezés öröme, a gasztronómiai szokások, melyek az alapokban egyeznek ugyan, de részleteiben csak a fantázia szabhat határt. Az egyik legelterjedtebb édesség a colomba, ami magyarul galambot jelent. Kalácstésztára emlékeztető sütemény tésztájába szárított gyümölcsöket, narancsdarabokat kevernek, tetejére mandulareszelék kerül. A legtöbb olasz sütemény a hagyományoknak megfelelően liszt, tojás, cukor és olivaolaj keverékéből készül, és különböző formát öltenek húsvét alkalmából. A gyerekek ilyenkor a galamb, harang, nyúl formájú sütiket részesítik előnyben, főleg, hogy ez alkalomból ajándék is található a belsejükben. Mint ahogy az óriás csokitojások is hasonló szerepet töltenek be húsvétkor. Belsejükben számos játék, Superman, Barbie bújik meg, de nem ritka az a különleges tojás sem, mely Swarovski kristályt rejt magában. Az olasz Ferrero cég is meglátta a lehetőséget. Kinder részlege nagyméretű Kinder-tojásokat gyárt szintén rengeteg meglepetéssel a belsejében.

 

Hazai tájakon

Magyarországon az egyházi szertartásokon túl, a sült bárány és a tormás sonka élvezete mellett, az ajándék és festett tojás keresés örömét fűszerezvén még létezik egy szokás, mely hazánk jellegzetessége. A locsolkodás magyar népszokás és már a XVII. századra visszanyúlik. A kölnivel, szódával vagy vödör vízzel való locsolás ősi termékenységi rítusra utal, illetve Jézus feltámadásakor a hírt vivő asszonyokat vízzel locsolták a kétkedő katonák. Ezen a napon többször kell ruhát váltani, és a nem túl kellemes pacsulik után nem árt egy alapos hajmosás sem. Hogy a fiúk elnyerjék a lányok szívét, vagy egyáltalán a rokonszenvüket, frappáns verssel ajándékozzák meg a nekik kedves hölgyeket, akiknek szíve ellágyul a vers hallatán, ám ekkor jön csak a „hidegzuhany”. A lányok hálájuk jeléül, hogy nem hagyták őket elhervadni, saját kezűleg készített hímes tojást ajándékoznak a fiúknak. Lassan feledésbe merülő hagyomány a vesszőzés, mikor is vékony fűzfavesszővel kergetik a lányokat, és ha elérik finoman meg is csapkodják őket. 

Hollókői locsolkodás Forrás: http://www.ungarnprogrammtourism.com/tdcategory-hagyomany-fesztival.html

 

A Cserhát belsejében fekszik egy kis település, amelyet ma is a húsvéti hagyományok fémjeleznek. A Világörökség faluja címet viselő Hollókő húsvét alkalmából díszbe öltözik. A falu jelképe a középkori eredetű fazsindelyes templom, mely az ófalu közepén áll. A település fatornácos házait ma is lakják, és idegenforgalmi szálláshelyként is működnek. Húsét táján kicsik és nagyok igyekeznek megeleveníteni Palócföld tradicionális húsvéti szokásait, hiedelmeit. A vallási szertartásokon túl, mely húsvétvasárnapi szabadtéri szentmisével és díszes körmenettel nyitja a fesztivált, napokon át hagyományőrző együttesek zenélnek és néptáncosok folklór bemutatója szórakoztatja az odalátogatót. Az ófalu mesterségek utcájában hazai kézművesek portékáiból válogathatunk és bepillantást nyerhetünk mesterségük fortélyaiba. Ügyességi és sportjátékok teszik teljessé a programot. Asszonyok, lányok maguk is népviseletbe öltözhetnek és így állhatnak az óránként megjelenő locsoló fiúk elé, akik nemes egyszerűséggel a kútból merített hideg vízzel öntik nyakon a vállalkozó szelleműeket. Aki a nagy zsibongás és ünneplés forgatagából kicsit kimenekülne, az látogasson el Csák Máté egykori birtokára, az ófalú fölé emelkedő XIII. század végén épült várba, ahol például panoptikum, vármúzeum, kőtár fogadja az odalátogatót.

Balatonboglári óriástojás Forrás: : http://www.balatonboglari-hirhatar.hu/hirek/megfestettek-a-varos-orias-husveti-tojasat

 

Nem csak a nyuszi hozhat ajándékot. Nemes gesztusként Balatonboglár testvérvárosa Kalinovác készített egy óriási húsvéti tojást. Hivatalosan április 9-én adják át a Balatonbogláriaknak. Került rá minden, ami Boglárra és a vidékre utal. A gömbkilátó, a hullámzó Balaton, Szent István, a helyi templom és még egy sellőlány is díszíti az óriási ajándékot.

 

 

Páder Petra

 

Források:

hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9t

www.spanyolportal.hu/index.php/kultura/184-kultura11html

blog.xfree.hu/myblog.tvn

donnalight.hu/articles.php

hu.wikipedia.org/wiki/Szic%C3%ADlia

fesztivalok.varosom.hu/programok/unnepek/Husvet.html

www.nograd.net/program/holloko1.html

itthonotthonvan.hu/cikkek/126640/a_hagyomany_elmenye

www.balatonboglari-hirhatar.hu/hirek/megfestettek-a-varos-orias-husveti-tojasat

Sokáig a világváros hangulat volt az, amely Hong-Kongot olyan vonzóvá tette Ázsiában. Egy a nyugat számára is értelmezhető világ, amely kapu volt Ázsiára. Még ma is ez a gyarmati múlt és a kínai tradíció különös elegye adja meg azt az egyedi hangulatot, amely legfőképp jellemzi Hong-Kong-ot. Csúcstechnológia, tökéletes közlekedés, minőségi közbiztonság. Egy európaiak által is élhető hely a káosz és zsúfoltság közepette.

1104 km2-en több mint 7 millió ember él a Föld egyik legsűrűbben lakott területén, ahol az európai kultúra vegyül egy klasszikus ázsiai város elemeivel, mindezt márkák és minőség fűszerezi a reprodukciók és tömeggyártás világában. Furcsa párosítások. Ebben a “felbolydult méhkas”-ban a modern életforma mellett különös hangsúlyt fektetnek a hagyományok ápolására. A belváros nyüzsgését, felhőkarcolók, üvegpaloták csillogását kompenzálja a környező szigetek csendessége, ősi ereje, és vidéki miliője.

Hong Kong látkép (beautifulplacestovisit.com/cities/hong-kong-china/)

SAR- Különleges Kormányzati övezet

Hong Kong SAR városállam 1842-ben vált angol koronagyarmattá. A második ópium háború után az 1898-as második pekingi konvenciót követően Kínának további 99 éves bérleti szerződés keretén belül kellett átengednie a területet Nagy-Britanniának. A szerződés lejártakor, 1997-ben, visszacsatolták a Kínai Népköztársasághoz, rögzítették az “egy ország két rendszer” elvét, melynek következtében Hongkong ma is Kína része, de változatlanul önálló entitás. Ekkora már 85 milliárd amerikai dollár devizatartalékkal rendelkezett.  A diplomáciai ügyeket, illetve a honvédelmet leszámítva valamennyi területen elkülönül. Kormányzása, jogrendszere önálló, igazságszolgáltatás és költségvetés terén is egyedi döntéshozó. A város kapitalista társadalmi-gazdasági berendezkedésű terület, tisztán magántőkén nyugvó piacgazdaság. Az alacsony adóterheknek köszönhetően gombamód szaporodtak a cégek. Márkaszaküzletek útvesztőjébe kerülhetünk egy szempillantás alatt. Vállalatok központjai sorakoznak a csillogó üvegek mögött, felhőkarcolók irodáiba burkolózva. Számuk itt a legnagyobb az ázsiai-csendes-óceáni régióban. Kereskedelmileg és gazdaságilag kiemelkedő terület.  

 

KÖZbiztonság, KÖZlekedés, KÖZjó

Hong Kong területén nem találkozunk az utcán ténfergő hajléktalanokkal, egy sarkon sem bukkan fel kéregető, nem kell félnünk a zsebtolvajoktól és kétes külsejű alakoktól. Ellenben gyalogos rendőrbe, utcaseprőbe bárhol beleütközhetünk. Lakossága 1940 óta tizenkétszeresére nőtt, mégis a rend és a tisztaság szembetűnő. A tolerancia és tisztelet egymás iránt és környezetük felé példaértékű. A sűrűn lakott terület, a zsúfolt tömeg ellenére közbiztonságban a világ egyik legkiemelkedőbb pontja. Közlekedési hálózata igen fejlett. Mindent behálózó, technológiai csodákban sem szűkölködő rendszer. Angol hagyományként a baloldalon vezetnek. Ám a bedugult utaktól való jogos félelem, a környezettudatosság, vagy szimplán az egyszerűség végett, de az utazások 90%-a tömegközlekedési eszközökön zajlik. Ez a világon a legmagasabb arány. Nem csoda, hiszen 34 km-es vasúthálózat és 1831 km-es közúthálózat segíti a városlakókat és turistákat egyaránt. Gyorsvonathálózata 150 megállóval közel 4 millió embert szolgál ki naponta. Mindent átszövő metrójáratok, éjjel-nappal közlekedő kompok, melyek a környező szigetek felfedezését is könnyeddé teszik, emeletes villamosok és magánbuszok teszik teljessé a város zsongását. 

Metró Hong Kongban (www.disfrutahongkong.com/fotos/recorriendo-hong-kong)

 

A metrók környezete figyelemre méltó. Kapus rendszeren keresztül juthatunk be a hálózatba, ahol jeggyel, vagy épp Oktopus kártyát a berendezéshez érintve kezdhetjük meg utazásunkat. A szerelvényeken az ajtó fölött elhelyezett ledes térképeken követhetjük utunkat, amely azt is jelzi, hogy melyik oldalon kell leszállni. Emellett reklámokkal szórakoztatnak és informálnak minket. Érdekesség, hogy a Wifi használata a legtöbb helyen csak napijeggyel elérhető, a helyi szolgáltatótól csak elvétve juthatunk ingyenes wifihez. A legtöbb utcai fülkés telefon is wifi access-pointként üzemel, de csak néhány méteres környezetben tudjuk használni, ha megvásároltuk a kódokat.

Az emeletes villamos járműparkja a világ legnagyobbika, mely 1904 óta segíti a városi közlekedést. A jegyár pénztárca és turista barát, mint ahogy az utazást és tájékozódást segítő feliratok is, melyek angolul és kínaiul egyaránt megtalálhatók. A Victoria csúcsra, Hong Kong legismertebb hegyére pedig egy 1888-ban létrejött siklóvonalon a Peak Tramen juthatunk fel. Itt a Peak Tower kilátóhely tetejéről csodás panoráma nyílik a világ legforgalmasabb mélyvízi tengeri kikötőjére, a Victoria Harbourra. Ha még feljebb akarunk jutni, akkor a világ egyik vezető légitársasága a Hong Kong International Airport áll a rendelkezésünkre. Hong Kong saját légikikötője hatalmas forgalmat bonyolít le évről-évre.  

 

 „Leg”…

A nehézkes beépíthetőség miatt felfelé törekedtek Hong Kongban, ahol 7650 felhőkarcoló található és ezzel első a világranglistán. Nem csoda hát, hogy a világ 100 legmagasabb épülete közül 36 itt található és érdekes adat, hogy itt élnek és dolgoznak a 14. emelet felett a legtöbben Földünkön. Legek csoportját tarkítja a legnagyobb óraexport a világon. A városban találkozhatunk a lakossághoz mérten a legtöbb Rolls-Royce-szal. Ebben a csodavilágban készül a legtöbb játékfilm Bud Spencer, Bruce Lee, Jean-Claude van Damme vagy Jackie Chan főszereplésével. Egy időben még az ázsiai filmgyártás központja is itt volt található. A kínaiak is mind a hong-kong-i sztárok filmjeit nézték. Mára ez megváltozott, a helyi gyártású filmek jelentősége nagyon esett.

 

Emellett Ázsiában itt található a legtöbb telefon egy főre lebontva. A városállam legmagasabb pontjára egy Ngong Ping nevű felvonó segítségével juthatunk fel. A 6 km-es, 25 percen át tartó élménytúra során a közeli Lantau sziget legmagasabb pontjáig juthatunk el, ahol különleges környezet, vízesések, két nemzeti park fogadja a látogatót. Útközben két megállóval is rendelkezik a drótkötélpálya. A Po Lin-kolostornál megállva megcsodálhatjuk a világ legnagyobb szabadtéri ülő bronz Buddha szobrát. A 202 darab bronzlapból kirakott szobor 34 méter magas és mintegy 250 tonnát nyom. Ez is a városvezetők előrelátását mutatja, hiszen a gigantikus szobor az utóbbi idők építészetének eredménye. Mára igazi jelképpé vált, ha valaki ide érkezik, nem mulasztja el a lehetőségét annak, hogy elzarándokoljon Lantau szigetére.

Bronz Buddha (www.chinadaily.com.cn/ezine/2007-08/24/content_6039902_2.htm)

 

 

A Victoria-hegy déli oldalán rejtőzik Aberdeen, ahol a világ legnagyobb vízi étterme található, mely 3200 fő kiszolgálására rendezkedett be és ahol a kínai és nemzetközi konyha különlegességei egyaránt megtalálhatók. A félsziget csúcsán található Kowloon ad helyet minden este 8-kor a több mint 30 felhőkarcolót színesítő lézershownak.  A világ legnagyobb állandó hang- és fényjátéka a Guinness Rekordok könyvébe is bekerült.  Emellett a rekordok könyvébe való élmény Kowloon-ban, hogy rekordgyorsasággal fogunk kapni ajánlatot az utcán valamelyik nagy óragyártó legújabb modelljére. Csak győzzük kapkodni a fejünket az újabb és újabb ajánlatra.

 

Íz és élmény kavalkád

A nyugati kerületekben találkozhatunk ősi kínai ízekkel, szerekkel, melyek első hallásra riasztónak tűnnek. Megtalálható itt minden, mi európai szem-szájnak nem biztos, hogy ingere. Kígyóeperbor, szárított rovarok, kígyóhús, furcsa porok, orrfacsaró szagok, kutyából, vadmacskából, vagy teknősből készített ínyencségek. Hongkong jellegzetes ételei a közismertebb pekingi kacsa, a már kevésbé ismert Dim-sum, ami egytálétel. Helyi  specialitás a  Won-ton, amely leves tésztás eledel, a La Mian, vagyis hosszútésztás marhahúsleves curry-vel, vagy a Xiao long Bao, mely sült sertés darabkákat takar ecetes olajban. Létezik egy a Kr.e. 3. századból származó legenda, mely szerint Csu Jüan minisztert koholt vádak alapján halálra ítélték. A politikus tiltakozása jeléül a Mi Lo folyóba vetette magát. Halászok egy kenura hasonlító, sárkányformára emlékeztető hajóval vízre szálltak, hogy kiemeljék a testet. Keresés közben bambuszba tekert rizsgombócokat dobáltak a folyóba, és lapátjaikkal csapkodták a vizet, hogy elriasszák a halakat és épségben kiemelhessék a holttestet. Később mindez hagyománnyá vált. A folyókon hajóversenyeket rendeznek minden év 5. hónap 5. napján a Hold-naptár alapján, mely a kínai naptár alapja is egyben. A Sárkányhajó Fesztivál elnevezés a hajók formájára utal. A sárkányt Kínában istenként tisztelik, korábban pedig a császárok jelképe volt. Ezen a munkaszüneti napon hagyománnyá vált a rizsgombóc evés és a kissé bizarrul hangzó arzénszulfid bor ivása. Augusztusban a Yue Laan, vagyis Éhes Szellem Fesztiválon nyugtatgathatjuk a felbolydult szellemeket. Szintén a Hold-naptár szerinti hetedik hold idején a monda szerint nyughatatlan szellemek bolyonganak a Földön, a hívők pedig mindent megtesznek békítésükre, megnyugtatásukra. Tüzeket gyújtanak, oltárokat állítanak, különleges ételekkel engesztelik őket. 

Sárkányhajó (blog.hotelclub.com/best-dragon-boat-festivals-in-asia/)

 

Hong Kong egy város, ahol a felhőkarcolók is a fengsui szerint épülnek. Ezt már messziről is észlelhetjük, hiszen a 30-40 emeletes épületeknél sokszor azt láthatjuk, hogy az épületekben egy-egy nagyobb „lyukat” hagynak, amely nemcsak az időnként felerősödő szélnek hagy a falnak nekifeszülés nélküli átvonulást, hanem a chi számára is előnyös lehet.

 

Hong-Kong legnagyobb problémája, jelenlegi márkázási kérdése, hogy Kínában elvesztette a kereskedelmi központ szerepét. Egy ideig még Kínának a világ felé fontos volt Hong-Kong legitimációs és reprezentációs szempontok miatt, mára azonban a gazdaság és a kereskedelem központja Sanghajba költözött. Emiatt Hong-Kong keresi az új identitását. Ázsia kapujaként sem biztos, hogy sokáig működhet hiszen Hong-Kong mellett épül Kína egy hatalmas „város vállalkozása”, amely egy közel ötvenmilliós megapoliszt hoz létre. Már ma is jól érzékelhető Shenzen előretörése a szomszédságban.

 

Hong-Kong igazi vonzereje jelenleg a belső kiskereskedelem, jobban mondva a nagy márkák jelenléte a gyönyörű üzletházakban. A Kínában kapható árúk eredete a kínaiak számára is bizonytalan, ezért azt tartják, hogy bárhol is vásárolsz nem tudhatod, hogy eredetit veszel-e? Egyedül Hong-Kong üzletházai kivételek ezalól. Emiatt a kínai fiatalok üres bőröndökkel ülnek fel a repülőgépre, hogy a márkás ruhákkal megrakva térhessenek haza a vásárolt holmi eredetiségének biztos tudata mellett.

 

Néha úgy érezzük magunkat, mintha egy megpiszkált hangyabolyban lennénk, mégsem érződik, hogy gond lenne a disztribúcióval. 

 

Különösen érdekesek a vasárnapok, amikor a Hong-Kong jómódú polgárainál házvezetőként munkát vállaló filippinó hölgyek kitelepednek az utcákra beszélgetni. Hong-Kong terein délelőtt könnyen nyilvános keresztény istentiszteletbe keveredhetünk, majd a nap további részében az utcák árnyékos helyeire leterített plédeken folytatják a társasági életüket.

 

Ebből is azt láthatjuk, hogy a város Ázsia egy szelete, ahol a moder építészeti csodák mellett kb. 6000 ember még ma is hajókban és dzsunkákban él. Hong Kong Disneyland nyüzsgését, a Sztárok sétánya csillogását, a szórakozó negyed lüktetését ellensúlyozza a több mint 260 környező sziget természetessége, nyugodtsága, idilli világa. Tele ellentétekkel, a gyarmati múlt miatt itthagyott európai vonások és az Ázsiaia fülledtség, nyüzsgés mégis tökéletesen kiegészítik egymást és így válik Hong Kong kerek egésszé. 

 

Páder Petra – Perlaky-Papp József

 

 

Források:

www.kihagy6atlan.hu/temak/nagyvaros/hongkongazsiafelbolydultmehkasa/

www.hong-kong.hu/

hu.wikipedia.org/wiki/Hongkong

www.hir24.hu/pinghong/2011/07/24/hongkong-metrohalozata-maga-a-csoda/http://www.origo.hu/archivum/20060720kotelvasuton.html

znn2011.freeblog.hu/archives/2011/06/07/google_sarkanyhajo_fesztival_Kina_Hong_Kong_Singapore_Taiwan/

www.azsiaspecialista.hu/A-regio-orszagai/Hong-Kong

 

 

Városunknak könnyedén szerezhetünk hírverést, népszerűséget egy jól átgondolt kisfilmmel, ráadásul a turisták, a befektetők és az ott élők számára is vonzóbbá válhatunk. Ha ehhez hozzáadjuk a közösségi média által nyújtotta megosztási lehetőségeket, máris kinyílt az online világ városunk számára. A következőkben néhány kisfilmen keresztül próbálunk rávilágítani az erősségekre és a lehetőségekre.

Találkozzunk Győrben: Pálinger Katalin, Fekete Dávid, Vincze Ottó, Polyák Lilla, Borkai Zsolt

Az egyik legjobb példa Győr városa, ahol kiválóan felismerték az erősségeket és lehetőségeket, mindezeket frappánsan beépítették a várost népszerűsítő kisfilmbe. Megjelennek a történelmi jelentőségű műemlékek, a Széchenyi tér, a Napóleonház, a Bazilika, a Városháza és a történelmi barokk belváros. Az egyetem, az innovációban és iparban meghatározó AUDI Gyár (amit talán túlságosan is hangsúlyoznak), a városnak sikert és hírnevet hozó sportolók és művészek, valamint a kikapcsolódást, pihenést szolgáló rendezvények és szolgáltatások, valamint felelevenedik a festői környezetű Duna és Rába part is. Emellett elhangzik a filmben a város szlogene: „Győr, a találkozások városa” és felhívja a figyelmet, hogy az odalátogató számára nem is lehetne ideálisabb, hely, mint az Európa szívében megbújó Győr. A zene pedig, mely kellemes érzést kelt a nézőben, teljes összhangban jelenik meg a látvánnyal. A film leginkább a turistáknak szól, mely bemutatja Győr városát, ugyanakkor a győriek igazán büszkék lehetnek, és magukénak érezhetik a kisfilmet. A siker nem maradt el, a videó másfél éve van fent a neten és azóta 25.361-en látták már, és legalább ennyien meg is osztották. Ez a szám a város népességének (kb. 131.000 fő) függvényében igencsak jónak mondható. 

A kisfilmek kiválóan alkalmasak arra is, hogy erősítsék az identitás és összetartozás tudatát. Szolnok és Veszprém városa főként erre, természeti és művészeti értékeire épített, amikor elkészítették városukat promotáló kisfilmüket.
Szolnok:

Szolnok kissé hosszúra sikerült filmjében a város szlogenéhez hűen megjelenik a Tisza. Az elején a bácsi ad egyfajta népies jelleget a kisfilmnek, mely bensőséges viszonyt teremt a néző számára. „A Tisza fővárosa” az egész videót végigkíséri, mint egyfajta allegória. Minden a folyóhoz kötődik, a születés, a halál, a család és a barátok. A nézőt végigkalauzolják a boldogság, a szeretet, a fiatalság, az öregség szépségein, és ami mindezt összeköti az a szolnokiság. Megjelenik még a híd, mint az összetartozás, az összekapcsolódás jelképe. Mindeközben végigjárhatjuk Szolnok belvárosát, és a folyópartot. Szalay Ferenc polgármester beszédével, visszaemlékezésével pedig keretbe foglalja mindezt. A filmmel leginkább a szolnokiak összetartozás érzését erősítik. (A videó megtekintéseinek száma: 5681, ez kevésnek tűnik a népessége, kb. 78.000 fő fényében.)

Veszprém:

„Csendes sikátorok, mindig zúgó harangok. A borostyánnal beszőtt ódon várfalak tövében zöld pázsitos modern családi házak. Fülledt, romantikus nyári esték soha nem szűnő széllel. Tátongó mélységű boltívek, égig érő tornyok. Dombok és völgyek. Fergeteges bulik, csendes áhítat. Fenséges királyi múlt és innovatív, dinamikus jövőkép.” -írják a kisfilmhez tartozó leíráshoz. A néha kicsit unalmasnak és egyhangúnak tűnő, kreatív megoldásokat nélkülöző város videójában megjelennek a történelmi helyszínek és műemlékek, például a vár, a viadukt, vagy a bazilika. Az élmények hangsúlyozásán keresztül pedig megjelenik a Petőfi Színház és a hozzátartozó park. Bár a filmben nem szerepel, de mára már Vastag Csaba neve is összefonódott a várossal. Legközelebb esetleg vele is érdemes lehet próbálkozni. (A videó megtekintéseinek száma: 1533, ami elég elenyésző a kb 64.000 fő népességhez képest.)

Siófok:

A városok felsorolásából a Balaton partja sem maradhat ki. Siófok főként a nyárra, a napfényre, a szórakozásra, és a kikapcsolódásra alapozott. Image filmjében a hangsúly a bikinis lányokon a deltás fiúkon és a vizes élményeken van. Megjelennek a szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek is, valamint a város szlogene: „Siófok, a nyár fővárosa”. Egyértelműen a turistáknak szól (A videó megtekintéseinek száma csupán 889, ha valóban ezzel akarják magukat népszerűsíteni, akkor bele kell húzniuk.)

Végezetül pedig nézzük meg a két legnépszerűbb és legvitatottabb, Budapestet és Magyarországot tudatosan, az erősségekre, az egyediségekre, az értékekre és az összetartozásra összpontosító kisfilmet, melyek akár példaként is szolgálhatnak a többi város számára. Nézettségük kiemelkedő, a két videó csaknem két és fél millió emberhez jutott el a különböző közösségi oldalakon. A baj csak az velük, hogy nekünk magyaroknak megdobogtatja a szívünket, de a külföldiek számára nem biztos, hogy izgalmas.

Budapest:

A hagyományok és híres magyar, vagy magyar kötődésű találmányok mellett, végig kettősség figyelhető meg. A hagyományőrzés a modernség kettősége, melyet modern filmes megoldásokkal, mégis hagyományos köntösben tálalnak. Büszkeséggel tölti el a magyar embert a világhírű találmányok sora, melyek szintén megjelennek a történet szálába ágyazva: Neumann János és a számítógép, Rubik Ernő és a Rubik kocka, Jedlik Ányos és a dinamó, vagy Szent-Györgyi Albert és a „C” vitamin. Emellett láthatjuk a főváros nevezetességeit, a Parlamentet, a Lánchidat és a Duna partot is. 

Magyarország:

A „World of Potentials” névre hallgató országimázsfilm csaknem egy évvel ezelőtt robbant be a köztudatba. A történet szerint egy MALÉV géppel Magyarországra érkező pár utazásán keresztül kalauzolják el a nézőt a legcsodálatosabb és történelmi jelentőségű magyar vidékekre. Feltűnik a Pannonhalmi Apátság, a Dunakanyar, a Pécsi Bazilika, a Balaton felvidék valamint néhány tipikus magyar dolog, mint a bor, a pulikutya, a pálinka, vagy a gulyás. Hangsúlyosan kiemelik az ország adottságait a kikapcsolódás-pihenés-szórakozás kapcsán. Könnyedebb témaként megjelenik az egyik legeredményesebb sportágunk a vízilabda, valamint képekkel illusztrálják, hogy a magyar nők a legszebbek a világon. A magyar nők a legszebbek dramaturgiailag egyrészt kevéssé érthető a találmányok után, hogy jön ide. A szépséget pedig nehéz objektívan mérni, ez utóbbi, akár sértő is lehet más országokkal szemben, hisz a világ szépségversenyein nem éppen magyar nők versengenek a koronáért. 

Magyarország "imázsfilmje" egyébként a kulturális turizmus kategóriában a legjobb film lett és a nagydíjat is elnyerte a rigai Nemzetközi Turisztikai Filmfesztiválon.

A Magyarországot bemutató, mintegy nyolcperces kisfilm a Külügyminisztérium megrendelésére készült, és 2010 decemberében lett az Európai Unió magyar elnökségének hivatalos imázsfilmje.

Faltusz Viktória

„Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.”
(Juhász Gyula – Karácsony felé /részlet/)

„ Bizalmas szívvel járom a világot”… Ugyan csak képzeletben, de mi is bejárjuk, ha nem is a világot, de Európa egy kis szeletét. „Ilyenkor decemberben.” Mert hogy ilyenkor  egy kicsit megbolydul minden. Bár a karácsonyi vásárok ötletének eredete Észak-Európához, Németországhoz köthető, ma már szinte minden nagyváros meglátta benne a lehetőséget. Mindenki egy kicsit magára szabja, ötvözi hagyományaival, értékeivel díszíti, és igyekszik minél több érdeklődőt a térségbe invitálni. Jó alkalom ez egy viszonylag rejtőzködő település figyelemfelkeltésére.
 Sehol nem ízlik annyira a sült gesztenye és a kürtös kalács, mint egy hideg téli estén, karácsonyi zsibongás közepette. A forralt bor is igazán akkor esik jól, mikor átfagyott ujjainkat melengetjük a pohár oldalán, orrunkat csiklandozza a karácsonyt idéző fűszerek illata, és lágy bódultság járja át testünket minden korty után. Hogy miért vonzó egy vásár? Talán a személyessége olyan megkapó. Hogy nem tucat árut, hanem egyedi, sajátkészítésű, hagyományos, ötletes és különleges dolgokat találunk minden árus standjánál. Sokan be is vezetnek minket portékájuk készítésének rejtelmeibe, legyen szó akár édességről, egy kovácsoltvas dísztárgyról, vagy épp szemünk láttára öntött gyertyáról. Nem a polcról pakoljuk némán kosarunkba az árut, hanem akár annak készítőjével is diskurálhatunk az ajándék készítésének hogyanjáról, származásáról, használatáról. Tovább örökíthetjük a hagyományokat. Betlehemes műsorral, lucázással, mikulásokkal elevenednek meg a tradíciók. Nekünk, értünk van minden. Illatok, fények, hangok, élő muzsika, melyek mind hatnak a lelkünkre, érzékszerveinkre. Itt mindenki értéket közvetít, ki-ki a maga módján, maga eszközével, maga hitével. Adni jó. Mindenki ad. A város minden embernek, az árusok nekünk, és mi az árusnak, ez utóbbi tűnik a legköltségesebbnek.

Vásárok portékái (forrás: www.adventbecs.hu/advent_vasar_tortenete.html)

Erfurt, Frankfurt…
A karácsonyi vásárok eredetét Németországhoz kötjük, német hagyomány, így nem mehetünk el két nagyszerű város mellett, melyek csodálatos díszletéül szolgálnak a legrégebbi hagyománnyal rendelkező karácsonyi vásáraiknak. „A legjobb helyen fekszik. Ott kell, hogy álljon egy város.” Jegyezte meg Martin Luther Erfurtról, aki egyben a tornyok városa névvel is felcímkézte Türingia fővárosát. Nem csoda, hiszen 25 plébániatemplom, 15 kolostor és káptalan és 10 kápolna tornya emelkedik az ég felé. Kapocs a föld és az ég között. A Mariendom és a Severikirche együttese Európában egyedülálló. Lenyűgöző a dóm 1497-ben öntött harangja, a „Gloriosa”, amely a világ legnagyobb (11 és fél tonna) szabadon lengő középkori harangja. A templom és a dóm kettőse szolgál hátteréül a város karácsonyi vásárának. Egy vásár, amely az ünnepi díszbe öltözött szív és lélek kézzel fogható kifejezése. Híd ember és ember között, ahogy a város sem szűkölködik hidakban, összesen 142 darab ível át a Gera folyón. Decemberben gyömbéres kalács és sült mandula illat árad a városban. Meseerdő, mézeskalács házikó hívogat kicsiket és nagyokat egyaránt. Gyertyát önthet, süthet-főzhet mindenki. 20 méter magas fát állítanak a téren, amely mellett egy betlehemi életkép elevenedik meg, 14 kézzel faragott, közel életnagyságú fafigurával. És itt foglal helyet egy 12 méter magas 30 figurát rejtő karácsonyi piramis is. Emellett egy 120 méter hosszú utcát képző hídon élvezhetjük a karácsonyi vásárolgatást, hiszen sok kis üzlet, templom, szatócsbolt található rajta, s mint ilyen, Európában a leghosszabb.

Erfurt - A Mariendom és a Severikirche előtti vásár (forrás: www.superillu.de/reisen/Weihnachtsmaerkte_2010_in_Ostdeutschland_1860451.html)

Míg Erfurt karácsonyi vásár hagyománya is több száz évvel ezelőttre vezethető vissza, addig Frankfurté pontosan 1393-ra datálódik. Ezzel a legrégebbi vásárként tartják számon, míg 240 standjával a legnagyobb Németországban. A több, mint 600 éves múlttal rendelkező vásárra közel 3 millióan látogatnak el évente. Magasabb, mint 30 méteres fenyőt állítanak a városháza előtt. Alma és mézbor illata terjed az utcákon. Mivel a városban az almabor adókulcsa alacsonyabb, ez a legolcsóbb ital, amit fellelhetünk. Ami még a kulináris különlegességeket illeti, a marcipántésztából készült sütemény, a Brenten mindig nagy népszerűségnek örvend. Hasonló finomság Goethe kedvenc édessége, a Bethmännchen, ami mandulával díszített marcipános ínyencség. De érdemes megkóstolni a Quetschemännchen-eket, vagyis a dióból, szilvából és mazsolából összeállított különböző figurákat. És hogy, hogy lehet egy vásáron keresztül megismertetni az adott várost az odalátogatókkal? Ahogy a Frankfurtiak teszik. Minden nap tematikus túrákat szerveznek. A vásári túrákhoz csatlakozók információkat szerezhetnek a vásár és a város történetéről.

Egy városka, ahol mindig karácsony van
Nem más, mint a németországi Rothenburg ob der Tauber. Egy hely, ahol a történelem és kultúra ötvöződik az élénk és modern élettel. „Vendégszerető és nyitott a világra – a vendégek így ismernek minket.” – Vallja a polgármester. Varázslatos hely, ahol múltbéli környezet tárul elénk nap, mint nap. Sehol nem hagyott a történelem ennyi középkori kincset épen, mint itt. Mágnesként vonzza a turistákat a világ minden tájáról, hiszen tökéletes mintája egy középkori német településnek. Szinte az egész város megmaradt. XIII. századbeli városfal öleli körül 33 bástyával, régi utak, ódon utcák, jellegzetes színes házikók repítik vissza időben az idelátogatót. Ez már önmagában felkelti az érdeklődést. De ennél többet nyújt a város. Itt található ugyanis Käthe Wohlfahrt karácsonyi faluja.

Käthe Wohlfahrt karácsonyi faluja (forrás: www.freestockphotos.es/World_Locations_g30-Christmas_market_village_Rothenburg_Ob_Der_Tauber_Germany_p3951.html)

Európa legnagyobb karácsonyi boltja, mely egész évben nyitva áll a vásárlók előtt. 1977-ben alapította a Wohlfahrt család. Múzeum és „szaküzlet”. Tökéletes párosítás. Hiszen ha végigjárjuk, biztosan magával ragad a hangulat, fogságába ejt a csillogás, és garantált, hogy nem megyünk ki üres kézzel az üzletből. Itt a szó szoros értelemben minden kapható. A legapróbb dísztől, az ínyencségeken át, az ünnep minden kelléke megtalálható. A város gastro-különlegessége a Schneeballen, vagyis a hólabdák. A szilvapálinkás tésztát csíkokra vágják, összegöngyölik és egy speciális kanállal olajba mártják. A klasszikus golyócska 8-10 centiméteres és porcukorral hintett. Emellett különböző variációkban is kapható, ilyen például a mogyorós, csokoládés, marcipános változat.

Schneeballen (forrás: www.panoramio.com/photo/18562281)

Advent expressz
A szomszédos Bécs közkedvelt kiránduló hely advent környékén. Különleges úton is elérhetjük célunkat. A MÁV Nosztalgia kft. ugyanis kirándulásra invitálja utasait a bécsi karácsonyi vásárra. Az élményvonat árai nem borsosak, 6490 Ft-ért menettérti jegyet kapunk, az Orfeum kocsiban ráadásul zenés műsorral kedveskednek. Bécs Christkindlmarkt-jai a 18. század óta várják látogatóikat. Bár egyes források szerint az osztrák hagyományok is 6-700 évesek. Különleges karácsonyi hangulat árad a város minden szegletéből. A központi vásár a Rathausplatzon, a bécsi városháza előtt található, amely évente közel 3 millió kül- és belföldi látogatót vonz. A tér és az épület különös fényben pompázik ilyenkor, és ablakaiban adventi kalendáriumot alakítanak ki. A fákról különféle díszek lógnak, mindegyikről más fajta. Világító óriás szívektől kezdve, a villogó csillagokon át, az egyszerű díszekig. A standoknál mindent megtalálunk a csomagolópapírtól a ruházati cikkekig. Miközben málnás, vagy vegyes gyümölcsdarabos puncsot iszogatunk, netán csokoládéba forgatott almát eszünk, élvezhetjük a széles zenei kínálatot és hagyományőrző programokat. Eredetileg Wiener Adventzauber névre hallgatott a vásár, és nem titkolt célja volt a gazdaságélénkítés. A városháza előtti komor teret, káprázatossá varázsolták és Jézuska- műhellyel csalogatták a kicsiket, ahol különféle kézműves foglalkozásokon vehettek részt. Mindezt a mai napig megőrizték, tavaly például élő rádióműsorban is kipróbálhatták magukat az apróságok.

Bécsi karácsonyi vásár (forrás: utazas-nyaralas.info/blog/utazasi-toplistak/a-leghangulatosabb-karacsonyi-vasarok-europaban-kepekkel/)

Tematikus vásár egy régi ismerőssel
A budapesti vásár a Vörösmarty téren kerül megrendezésre minden évben. Idén egy hagyományt szeretnének útjára indítani. Így a város első díszvendége Belgium lett. Ajánlatos felkerekedni és megkóstolni a belga sört és a csokoládé finomságokat. Természetesen a hagyományos magyar konyha is képviselteti magát. Ehetünk káposztát, halat, vagy bejglit is. Az egyedi és nosztalgikus ajándékok mellett, iparművészeti csodák és minőségi ajándékok várják az idelátogatót. Minden nap programok széles tárháza csalogat. Táncházak, népzenei produkciók, kórusok színesítik az adventi készülődést, és ismertetik meg külföldiekkel a magyar hagyományokat. Budapesten is a programok között szerepel a „vásárséta”, ami népi és vallásos elemeket is ötvöző ünnepi szokások eredetén kalauzolja végig a vásár látogatóit. Gerbeaud-ház homlokzata idén is karácsonyi pompába öltözik, és megelevenednek a falak minden este csodálatos fényjáték formájában. A vásár kézműves játszóházában pedig igazi különlegességeket készíthetnek a kicsik, mint például csuhédíszeket, gyékényjátékokat, ablakdíszeket csipkéből. December 5-én a magyar mikulás jött, de 6-án a finn mikulás is ellátogatott a térre.
A magyar néphagyomány szerint Mikulás december 5-én éjjel, vagy másnap hajnalban meglátogatja a gyermekeket, és aki jól viselkedett, az ajándékban részesül. Szent Miklós myrai püspök ihlette a szokást, aki egy szegény ember segítségére sietett. Az apának ugyanis nem volt elég pénze a hozományra, így nem tudta férjhez adni lányait, Miklós azonban az éj leple alatt egy arannyal teli erszényt rejtett az ablakukba. Egyes történetek szerint ezt háromszor ismételte meg, mivel 3 lány volt eladósorban. Az apa Miklós utolsó látogatásakor kileste az adakozót, hogy meghálálja, de a püspök azt felelte, hogy csak Istennek tartoznak köszönettel. Myra városa Törökországban található, ám ezt sokan nem tudják. Az eredeti tradíció szerint a Mikulás a mennyben lakik, az égből figyelte a gyerekeket. Égi segítői az angyalok, földi segítői pedig a krampuszok voltak. Mára azonban elterjedt, hogy a Mikulás Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, és a segítői lassan elmaradnak mellőle. A különleges térség, elég rejtélyes és érdekes ahhoz, hogy egy ilyen fontos személy lakhelyéül szolgáljon. Szép lassan átformálódott a tudat, és Lappföld turizmusa magabiztosan felfelé ívelt. Lappföld területe alig nagyobb Magyarországénál, lakossága mégis mindössze kicsivel több, mint 200.000 fő. Május végétől júniusig 73 napig nem megy le a Nap. Ekkor minden fényben úszik hosszú ideig. Majd novembertől jön az ellenkezője, 51 napig nem kel fel a Nap. Lappföld fővárosától 8 kilométerre található a Mikulásfalu, ahova telente turisták százezrei látogatnak el. Felkereshetik a Mikulás postázó üzemét, ahonnan lappföldi bélyegzővel ellátott lapot is küldhetnek szeretteiknek. Igazi csoda ez egy gyermeknek. Megölelhetik a Mikulást, a manók akár fotót is készítenek a nagy találkozásról. A felnőttek rénszarvas pörkölttel csillapíthatják éhségüket, majd a falutól 2 km-re található Santaparkban élvezheti együtt az egész család az 50 méter mélyen fekvő különleges barlangrendszerként elterülő vidámparkot. A 8 millió dollárból épült komplexum 1000 fő befogadására alkalmas, jégbár, temérdek játék, üzletek, bábszínház várja a kíváncsiskodókat.
Az ügyes marketingesek tehát így varázsolnak egy legendából komoly iparágat. Mi pedig nem haragszunk, hiszen a csodák jelen vannak, ha másképp nem, egy finom korty puncsban, egy mázas édességben, vagy egy kalandos barlangrendszer mélyén. Kellenek a hagyományok, kellenek a mesék, és jó tudni, hogy valaki válaszol a Mikulásnak írt leveleinkre, persze csak ha jó helyre címezzük.

Páder Petra

Források:

www.germany.travel/hu/varosok-es-kultura/varosok/erfurt.html
www.origo.hu/utazas/20101122-karacsonyi-vasar-nemetorszag-frankfurt.html
www.mavnosztalgia.hu/hu/menu/242/esemeny/464http://budapest.varosom.hu/programok/kiallitas-vasar/Budapesti-Karacsonyi-Vasar.html
www.hirado.hu/Hirek/2011/11/22/2/Megujult_a_vilaghiru_karacsonyi_vasar__fotok_a.aspx
hu.wikipedia.org/wiki/Mikul%C3%A1s
fn.hir24.hu/csucsfogyaszto/2008/12/01/renszarvasporkolttel_is_var_telap

Tokaj-Hegyalja, a világörökség hazai kincse
Figyelmünket mostanában egyre inkább érdemes Észak-Magyarország felé irányítani. Csalogat, hívogat a környék, hogy részesei legyünk egyre pezsgőbb mindennapjainak. Egy dinamikusan fejlődő település került a figyelem központjába. Amit ma ád nekünk Mád, az több, mint egy kistelepülés. Hagyomány, lehetőség és minőség ötvözete. A rendkívüli talaj kedvez a boroknak, a lenyűgöző táj a szemünknek, kiváló éttermei a gyomrunknak, és mindez egyben a lelkünknek is felüdülés.

Tokaj-Hegyalja borvidéke

Mielőtt rátérünk Mádra, nézzük meg kicsit a környéket, a festői szépségű Tokaj Hegyalját: Tokaj-Hegyalja történelmi borvidékéről nevezetes. A vidék szellemi és gazdasági központja Tokaj és Sátoraljaújhely. Tokaj-Hegyalja neve az itt termő minőségi borok (aszú, szamorodni) révén lett világszerte ismert. Különleges értékét a rendkívüli adottságú termőtáj, valamint a borok érlelésére használt, egyedi mikroklímájú pincék adják.
A Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet – a világon elsőként – zárt borvidékké nyilvánította. Ez kötelezettségekkel is járt: a bortermelés ezen a vidéken közel 3 évszázada szigorúan szabályozott törvényi keretek között zajlik. A kultúrtáj hűen mutatja be az ebben a régióban meghonosodott, és Magyarország más tájaitól eltérő bortermelés és borkészítés történelmi hagyományait.

Tokaj-Hegyalja a világörökség részeként

A jellegzetes szőlőbirtokok, falvak és kisvárosok mélyen fekvő, ősi borpincéiben nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége miatt az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben, mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára.

Mád- Tokaj-Hegyalja szívében
A térség egyik legdinamikusabban fejlődő települése Mád. A Miskolc közeli település a monda szerint már honfoglaló őseink vezére Árpád is gyönyörködött e táj festői szépségében. Egy hegy tetejéről csodálta a panorámát, majd lenyűgözve így szólt: „Ma ád Isten szerencsét e tájon Ond és Tarcal vezéreknek!” Így született a „ma ád”-ból a Mád, a „szerencsét”-ből a Szerencs, „tájon”-ból a Tállya elnevezés, helységnév. A honfoglalók már ismerték a szőlőt, ahogy betelepedtek, gondoskodtak annak műveléséről.
A pápai tizedlajstromokban Maád és Mad néven említik. Egy másik felvetés szerint azonban a község elnevezése a „Modu” személynévből származik, mely Kiss Lajos nyelvész elképzelései alapján született. (Többen az utóbbit tartják reálisabb leszármazási vonalnak).
A legrégebbi oklevelekben Oppidumként jegyzik, ami mezővárost jelent. Olyan helységet jelöl, amely már elindult a városiasodás útján, de még földesúri hatalom alatt állt.

Mádi hagyományok
Területének nagy részét erdő borítja, mely vadászatra és kirándulásra kiválóan alkalmas. A Mádot körülölelő panoráma párját ritkító. Borászati és pincekultúrája világhírű. A római katolikus templom és plébánia, a református templom, a zsinagóga és több műemléképület idegenforgalmi látványosság.
Mád község két végét "alvég"-nek és "felvég"-nek nevezték. Ezek az elnevezések még ma is élnek. Az utcaképet 70-80 évvel ezelőtt is sok olyan házacska díszítette; amely az 1760-1880-ig terjedő időszak építészeti stílusát képviselte. Ezek a magyaros, tornácos házak kőből épültek. Többnyire a mádi Ősz-hegyi- illetve a subái bányából származtak a könnyen faragható terméskövek.

Mád-a hagyományok erejével

Ezekből a tornácos épületekből ma már sajnos sokkal kevesebbet találhatunk, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Míg az előbb említett épületek minden díszítéstől mentesek voltak, addig a főutcán sétálva ma is gyönyörködhetünk a kőrámás ablakokban, kőrámás kapukban. Ezek a kőrámák többnyire copf stílusban készültek. A házak beosztása általános volt. Középen állt a pitvar, az utca felé eső szoba az "elsőház", a másik a "hátsóház", a kamra és a borház után az istálló állt a sorban. A padló csak döngölt, tapasztott volt. Ekkoriban pince még nem volt a házak alatt. A már akkor is vagyont, megélhetést biztosító bort különálló pincékben tárolták. Több főúri család pincéje bejáratát faragott kövekkel díszítette, néhány kőbe vésett főúri címer ma is őrzi emléküket.
Hagyományos viselete is volt a mádiaknak. A bokáig érő ráncolt, sötét szoknya, kordován csizma és a fehér fodros fejkötő az asszonyok viselete volt. A férfiak fekete zsinórozott, posztó nadrágot, csizmát viseltek, hosszú gubával, majd később rövid rokk-kal, alatta lajbival és fekete kalappal. Egy szólás is ránk maradt ebből az időből: "Gubában légy kánikulában is!"

Borok, borászok
Ha már Tokaj-Hegyaljáról, Mádról, a hagyományokról és a térség kiemelkedő termőterületeiről beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a kiváló, díjnyertes borászok és pincészetek mellett sem.
Az egyik leghíresebb borász család, a Szepsy család gyökereiben hordozza a minőséget. Ahogy a szőlő gyökerei mélyen a földbe nyúlnak, úgy nyúlik vissza a Szepsy családfa gyökere is a XVI. századra. A család az egyik legrégebbi borász família Tokaj-hegyalján.  Szepsy István 1971-ben kezdte meg az önálló gazdálkodást, melynek központja ‘75-től Mád lett. Idősebb Szepsy István halálától (1970) 1989-ig kellett várni az újabb Szepsy címkés borra. Ma a birtok 63 hektár, melyből 46 hektár a művelt terület. A birtok és a termékszerkezet 2008 őszén véglegesedett és elkezdődött egy új minőségi szint megfogalmazása. Megfogalmazódott egy eredetvédelmi stratégia, melynek része a területek felmérése, megismerése, majd ezek rendszerbe való osztályozása. Megszületett a Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület, melynek célja az egyesület tagjai által termelt borok minőségének biztosítása, az egyesület által megalkotott szigorú és következetes követelményrendszer folytán a mádi borok eredetvédelmének megteremtése, a táj adottságainak védelme, és ahogy az elnök, Szepsy István fogalmaz, hogy a mádi bort, mint önálló fogalmat megteremtse. Mindezt a világ tudtára hozni és kivívni a borok számára a megfelelő pozíciót. A Mádi Minőség- és Eredetvédelmi Rendszer háromszintű. Elsőbe a községi, másodikba a történelmi dűlőkből, harmadikba a szőlőkből származó borok tartoznak.

Szepsy István-borász

Szepsy István segítségére van a kiváló minőségű termőföld, melyen az egykori vulkanikus tevékenységek hagytak egyedi lenyomatot. A tudás öröksége. Az, hogy ismeri a természet adottságait és szeszélyeit. Használja, de nem kihasználja a természetet, és minőséget illetően nem vállal kompromisszumot. Megállás nélkül folyik a termékfejlesztés. Az elmúlt évtizedekben felfedezésre került az aszú, ezt követték a kései szüretek, majd jött a 2000-es év, és megjelentek a nagytestű száraz fehér borok. Szepsy nevéhez köthető például a száraz furmint létrehozása.

ifj. Szepsy István-a családi hagyományok őrzője

A folyamat nem áll meg. A szőlő, bor és természetszeretet tovább öröklődött. Ifjabb Szepsy István személyében egy lelkiismeretes, megfontolt, komoly borász vezeti a Szent Tamás Pincészetet, mely természetesen tagja a Mádi körnek. Az első igazi évjárat a 2009-es volt, s máris vannak a pincészetnek büszkeségei. Méltón viszi tovább a Szepsy nevet, és közösen őrzik mindazt, ami egyedivé, különlegessé teszi a helyi borokat és indítják el Mádot egy sikeres és minőségi úton.

Szent Tamás pincészet
„Számunkra Mád a világ közepe. Úgy gondoljuk, hogy a mádi dűlők a világ legjobb termőterületei közé tartoznak. Hálásak vagyunk, hogy itt foglalkozhatunk szőlészettel és borászattal. Úgy gondoljuk, az a feladatunk, hogy természet adta kivételes lehetőségeknek megpróbáljunk megfelelni, és évről évre a termőterület adottságainak megfelelő borokat mutassunk fel.”

A mádi dűlők

A pince egy tipikus tokaji pince, ami a falu keleti részén nyúlik a Nyulászó hegy gyomrába. Nagyon jól látni a pince bizonyos pontjain azt a zeolit felhalmozódást, ami a Nyulászót a legrangosabb tokaji dűlők közé emelte. Egyébként ennek a talajszerkezetnek köszönhetően a pinceüreget boltozni kellett riolittufával, amit kőporral és helyben oltott mésszel erősítettek, több, mint 200 évvel ezelőtt.

A borospince

A pincészetet fiatal kora ellenére máris egy lapon említhetjük többek között az Árvay családi pincészettel, ugyanis a borszakértők számára ismert és elismert nevek mellett, mint már korábban említettük, a Szent Tamás is a Mádi kör tagja. A Vinagora Magyarország legnagyobb, és egyetlen akkreditált borversenyén, 501 borminta, Magyarországgal együtt 19 országból érkezett borok közül idén, ezen a méltán híres versenyen a Szent Tamás pincészet 2009-es évjáratú 3909 Tokaji Furmint édes aranyérmet szerzett. Ezzel a helyezéssel megalapozta helyét az ország nívós borai világában. A jelenleg 15 hektár összterületű, 3 településen elhelyezkedő dűlők mindegyike első osztályú, és hosszú múltra tekint vissza, így ezzel a kiváló összetétellel Tokaj legizgalmasabb uradalma is lehet. „Ezzel a birtokösszetétellel és -mérettel csak a magas minőséget és egyediséget képviselő borok készítése lehet a cél!” – állítja ifj. Szepsy István.

3909-Mád irányítószámával ellátott díjnyertes bor

Mádi látnivalók
Aki Mádra látogat, látnivalókban sem szenved hiányt. Egyik, a turisták által leglátogatottabb hely a XVIII. század végén épült a copfstílusú zsinagóga. Belső térkialakítása lengyelországi hagyományokat követ. A nemrég kívülről és belülről is felújított templomban a falakat bibliai szövegű kartusok díszítik, valamint egy márványtábla, ami a II. világháború idején elhurcolt 336 mádi zsidó emlékét őrzi. Az imaterem előterében kis helytörténeti kiállítást találunk. Az egész világon mindössze néhány zsinagóga maradt meg ebből a korból, és közöttük a mádi talán a legszebb. Szerepel a Világ legszebb 100 zsinagógája című, Amerikában megjelentetett könyvben is. A műemléki helyreállítást Europa Nostra- díjjal jutalmazták. A zsinagóga mellett megmaradt az egykori rabbiház és jesiva tornácos épület is, valamint a falu határában található a zsidótemető, Hegyalja legnagyobb zsidótemetője.

A mádi Zsinagóga

Említésre méltó Mád egyik leggazdagabb földbirtokos családjának késő barokk stílusú lakóháza, a Máriássy-Ház a XVIII. század derekán épült, ablakait kosaras vasrács díszíti.
Figyelmet érdemel még II. Rákóczi Ferenc sógora családjának 1755-ben építet háza, az Aspremont Kuria. A barokk eredetű épületet a XIX-XX. században jelentősen átalakították, kovácsoltvas kapuja eklektikus stílusban épült.

A Máriássy-Ház Mádon

Az évszázadok során sok zsidó élt Mádon. Közülük eggyel esett meg az eset, amiből a dolgavégezetlen megtérő emberre alkalmazott mondás ered: ott van ahol a mádi zsidó. Történt ugyanis, hogy ez a bizonyos borkereskedő felpakolta a szekérre a hordókat, felült a bakra, elindult úti célja felé, de közben elnyomta a buzgóság. Az irányítás nélkül maradt okos lovak szépen folytatták útjukat, majd hazatértek: hazavitték a bort is, a gazdát is. Így a mádi zsidó megjárta az utat,de annyit végzett, mintha el se indult volna.

Mád a világhálón
Mindig érdekes megvizsgálni a google keresési találatainak az első oldalát. Hiszen aki nem ismeri a települést sokszor ez alapján fog képet kapni arról.
Mád nevére keresve a google első tíz találata között elsőként a település hivatalos honlapja jelenik meg. A honlapon megtudhatjuk a település rövid történetét, olvashatunk az önkormányzat működéséről, találhatunk szálláshelyeket, illetve szebbnél-szebb képekkel kalauzolják el a látogatót a település rejtekeibe.
Mád címere ötvözi a történelmet és hagyományokat. Megjelenik rajta a szőlő és a bor, melyek a település profiljába illenek, valamint a vallásosság, mely történelme során végig elkísérte Mádot.

A település címere

Második találatként a wikipedia jelenik meg, melyből azt is megtudhatjuk, hogy 1904-ben bevezették az áramot a településre, 1909-ben érte el a vasút Mádot, 2004-ben fejeződött be a zsinagóga teljes restaurálása, 2005-ben pedig félmilliárdos kárral járó árvíz sújtotta a települést.
Az első találatok között tűnik fel a Mádi Kúria Hotel és Rendezvényközpont valamint az Erzsébetvendégház honlapja. Az első tíz találatba verekedte magát két pincészet, a Demetervin és a Törökpincészet, valamint a település focicsapatának hivatalos oldala is.
A google automatikus kiegészítései a Mád szóra: szállás, szállások, térkép, bortó, szüreti napok, 3909, mádi kúria hotel, valéria vendégház.

Mád-találatok a google images-ben

A google képtalálatai között a zsinagóga és a szőlőhegyek megjelenései a hangsúlyosak.
A facebookon, napjaink legnépszerűbb közösségi oldalán is megjelenik a település, illetve néhány szolgáltatása. Az Első Mádi Borház 2011. szeptemberi indulása óta 121 rajongóval rendelkezik, heti 2-3 bejegyzéssel tartják lázban az oldal olvasóit. A Gusteau Kulináris Élményműhelynek 256 rajongója van, íncsiklandó képekkel, és heti 2-3 bejegyzéssel nyújtanak kulináris élvezeteket.

Termékek és szolgáltatások Mádon és vonzáskörzetében
Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos szállodájaként az Andrássy Rezidencia Wine & Spa***** szálloda kiemelkedően magas minőségi színvonalon kínálja a wellness, spa és gasztronómia legjavát. Tarcalon, gyönyörű rusztikus környezetben az Andrássy család patináns egykori rezidenciáján. Ezenkívül kiváló helyszín rendezvények és konferenciák lebonyolítására is. A patinás 17. századi épület különleges milliőt, klasszikusan elegáns, ötcsillagos környezetet és modern technikai felszereltséget kínál azoknak, akik igazán egyedi és igényes rendezvényt kívánnak tartani.

Az Andrássy Rezidencia udvarképe

Az 1700-as években barokk stílusban épült meg Andrássy Kúria főúri udvarház. Az 1753-as összeírás szerint Gróf Károlyi Ferenc úr kúriája lett. Az Andrássyak tulajdonába az 1830-as években került, azután átépítették. Andrássy György majd örököse, Andrássy Dénes volt a tulajdonosa. Az ő családjuk és leszármazottaik lakták a II. világháborút követő államosításokig.

A Rezidencia fürdő része

A következő étteremnél és étlapjánál már csak a neve érdekesebb: Anyukám Mondta Étterem, Encsen.

Magukról a következőket írják honlapukon: „A kemencés ügyek alap témák, mint egy jazz nótában az alaptéma, lehet rá jókat improvizálni, zöldséggel, hússal, hallal stb. Az ételek karaktere anyukám mondtás, anyukám mondta, hogy így kell csinálni, a húslevesbe a betétet, anyukám pedig olyan, mint a kiskegyed, vagy mint az öreg Küsmödi unokája a kis bice-bóca, sohasem téved. A kenyér annyira házi, mint a csigának a saját háza, este gyúrjuk, reggel sütjük, délben frissen tálaljuk. A dessszertek szintén háziasak, háziasan magyarok és háziasan olaszok. Anyukám mondta. Mamma ha detto fra l'altro.”

Egy igazi anyukám mondta különlegesség

Fontos megjegyezni, hogy kínálatuk összes terméke manufakturális-természetes alapanyagokból készül. Az itallapon pedig természetesen a térség híres, díjnyertes boraiból szemezgethetünk.

Észak- Kelet Magyarország egyetlen gourmet étterme, a Gusteau Kulináris Élményműhely Tokaj-hegyalja szívében, Mádon rejtőzik. Eme különleges ízlabor, melynek konyhája francia alapokon nyugszik, de nem zárja ki a hagyományos magyar ételeket sem, elegánsan tárja elénk a régió ízvilágát. Egy hely, ahol a borhoz főznek. Világszínvonalú borok inspirálják a séfet, Horváth Gábort, aki Harmath Csaba gasztronómiai szakértővel karöltve kreálja a havonta változó étlapot. Számos kísérlet, sütés, főzés, rendületlen kóstolás folyamán elevenedik meg egy-egy étel. Itt született meg például egy helyi édesség, vagyis a Mádili, melyet a 3909 elnevezésű 2009-es Tokaji Furmint ihletett.

A Mádi Udvarház bejárata

Festői környezet, minőségi alapanyagok, őszinte ízek, fenséges összhang jellemzi a Mádi Udvarház éttermét. Minden évszakban különleges programokkal találkozhatunk. Ilyen a húsvétváró hét, halloween party borkopogtatással, s ha kívánjuk, akár egész malacot is levágnak a kedvünkért.

Exkluzív környezet a Gusteau-ban

A Kulináris Élményműhely szolgáltatásai között megtalálhatóak a borebédek, borvacsorák, a borkóstolók, a bortúrák és igény szerint pálinkakóstolók is. A Mádi Udvarházban a tájra jellemző legjobb borokat kínálják, ami lehetőség is a kiválasztott borászoknak, borászatoknak arra, hogy bemutassák boraikat. Mádon és környékén rendszeresen szerveznek pincelátogatást a vendégek által kiválasztott pincészetekhez, mely esemény megkoronázásaként borvacsorával zárják a napot. Havi rendszerességgel Borvacsorákat és Boresteket rendeznek. A borvacsora során válogatott borokhoz 6 fogásos ételsort alkot séfünk, mely minden alkalommal egyedi és csodálatosan emeli ki a borok karakterét. Borest havonta kerül megrendezésre, melyen a fellépő művészek mellett magas színvonalú borkóstolót rendeznek. Az étterem állandó nyitva tartással rendelkezik, így aki arra jár azt barátsággal, válogatott kínálatú étel- és itallappal várják.

Igazi kulináris élmény

A Mád tábla szomszédságában, a település első házaként fogad minket az Első Mádi Borház, mely 2011. szeptembere óta a község „kapuja”. Egyben információs pontként is szolgál a Mádra látogatók számára. Visszafogott, a környezetbe simuló épület, ahova betérve az elegancia és a minőség fogad minket. Tapas bar jelleget ölt a hely. Kóstolgathatunk itt sonka különlegességeket, kedvünkre alakíthatjuk ciabattánkat, miközben a falon sorakoznak a Mádi Kör tagjainak borkülönlegességei három kiváló borász munkájának gyümölcsével kiegészülve.

Ez az első olyan intézmény, amely igyekszik összefogni és méltó környezetben bemutatni a mádi borászok munkájának a lényegét, a hitet a mádi dűlők különleges fekvéseiben, a zeolitos talajban, a szigorú terméskorlátozásban, kemény munkában és baráti összefogásban. 13 mádi körtag és további 3 kiváló borász munkájának gyümölcsét kóstolhatják az idelátogatók, a borok mellé gondosan felvágott sonkák és sajtkülönlegességek kíséretében.

Páder Petra, Illés Viola, Farkas Anita, Faltusz Viktória

Források:

andrassyrezidencia.hu/
www.anyukammondta.hu/index2.html
gusteaumuhely.com/
www.elsomadiborhaz.hu/ 
www.mad.info.hu/

 

Fernand Léger, francia festőt bemutató film néhány kockáján látni, amint a festő salátát készít nagy precizitással. Majd azt mondja: „A húsleves főzéshez is érteni kell”. Így megkóstolja húslevesét és továbblép. „De ugyebár, a csirkesütéshez is érteni kell”. És kihúzza azt a sütőből. Végül festés közben látni, mintegy a (konyha)művészetek folytatásként. „Mert ugye a festőművészethez is érteni kell”. Valami ilyesmit érezhet az ember, ha Nizza utcáit járja. Egymást kiegészítve működik történelem, építészet, gazdaság, kultúra. Mert tudják, mindenhez érteni kell egy kicsit. Így válik az élvezetek gyűjtőhelyévé. Művészeti kráterré, mely a lehetőségek hadát ontja magából.

A Francia Riviéra - Côte d’Azur- évszázadok óta kedvelt üdülőhely. A Földközi-tenger partja mentén az Angyal-öbölbe simuló Nizza minden porcikájával a luxust, az eleganciát tükrözi. Jachtkikötői, impozáns luxusszállodái, elegáns palotái, játékkaszinói oly természetesen tündökölnek a különös fényekben úszó városban. Pasztell színeivel, pálmafáival, kikötőivel az itáliai partok hangulatát idézi. Nem véletlenül. Nizza csak 1860 óta tartozik Franciaországhoz, azelőtt Itáliai város volt. De már ekkor felfedezte magának a felsőosztály. Így fejlődhetett a francia Riviéra kiemelkedő városává. A város címere először VIII. Amadeus levelein tűnt fel 1430-ban. Egy vörös sast ábrázol fehér háttér előtt, mely 3 hegyen áll. A címer az évek során nem sokat változott, bár korona került a sas fejére. A sas szimbólum és a piros fehér színkombináció a Savoy házra utal, mint ahogy a három hegy is Savoy-t jelképezi. Akkoriban ugyanis a Savoy dinasztia uralta Nizza környékét.
A hegyek által ölelt öböl, enyhe, napos időjárásnak köszönhetően minden évszakban tökéletes hely a kikapcsolódásra. E különös mikroklímájának köszönhetően hamar az angol nemesség közkedvelt üdülő övezetévé vált. Így jöhetett létre angol adományokból, a turizmus szempontjából igen sikeres tengerparti körút, vagyis a Promenade des Anglais. Az Angol-sétányt nyomban fogatok, hintók, bárók és királynők népesítettek be, és hamar vonzóvá vált az orosz nemesség számára is. A krími pezsgő rendületlenül fodrozódott a poharak oldalán. Pezsgőpukkanást ma is hallhatunk, akár a délelőtti órákban is. Az elit megőrizte magának ezt a gyöngyszemet. Mindössze a 4 lábúakat váltották fel a 4 kerekű luxusautók. A sétányról közelíthetjük meg a város leghíresebb szállodáját, a Negrescót.  „A pompa, fényűzés és tobzódás lakául" létrehozott épület 1913-ban nyitotta meg kapuit. A város éke a Colin du château, ami az óváros és a kikötő között található "kastélypark", lélegzetelállító panorámával a városra. Ez a középpáholya Nizzának, ahonnan gyakorlatilag 360o-os panorámában csodálhatjuk a tájat. Élvezetek gyűjtőtégelyévé vált Nizza, mely 4 millió turistát vonz évente.

Nizza látképe (kép forrás: http://szallashelyek-utazas.info/nizza/)

Tökéletes megközelíthetőség
Turistacsalogató lehet a könnyű elérhetőség és kiváló közlekedés. A városvezetés nem szűnő aktivitással tesz évről évre az élhető, autómentes környezetért. Gyakorlatilag bárhova eljuthatunk tömegközlekedéssel, mely az egész régiót behálózza. Egy buszjeggyel 75 perc utazással végigjárható a város, mindössze 1 Euróért. Nizzában egy villamoshálózatot is kiépítettek 2007-ben, mely 370 millió euróba került, s ezzel akkor az egyik legnagyobb infrastrukturális beruházássá vált Európában. Ezzel több, mint 1200 munkahelyet teremtettek. Saját nemzetközi repülőtérrel (Nice- Côte d’Azur) rendelkezik a város, mely 54 légitársasággal, 30 országba induló, több mint 100 járattal szolgálja az utasokat. Ez egyben a második legnagyobb forgalmat lebonyolító reptér Párizs után. Vonattal az SNCF pályaudvarról gyakorlatilag minden nagyváros elérhető.
Az orosz jelenlét további erősödést igazolván, közel 100 év után tavaly újra indult egy luxusvonat Moszkvából Nizzába. A különleges szerelvény egyelőre 53 óra alatt teszi meg az utat, átszelve Fehéroroszországot, Lengyelországot, Ausztriát, Olaszországot. A társaság a későbbiekben 36 órára szeretné szűkíteni a menetidőt.

A luxusvonat (kép forrás: http://www.luxorium.hu/News/2010/10/Moszkva_Nizza_luxusvonat)

Mindez persze nem olcsó mulatság. Egy luxusosztályra szóló jegy ára 1050 Euró, és mindez egy útra. De cserében az utazófülke zuhanyzókabint is tartalmaz, illetve az ételeket helyben szolgálják fel. Az első osztályú jegy ára 459, a másodosztályra szólóé 306 Euró. A 12 szerelvényből álló kocsik hetente egyszer közlekednek. Az ár senkit ne tévesszen meg, az első útra 90%-ban elkeltek a jegyek.
A város tengerjáró hajók fontos kikötője, illetve a Korzikára induló kompjáratok központja. Természetesen, ha mindenáron az autót választjuk, az A8-as autópályán minden európai főváros célba vehető. A magas színvonalú közlekedés fejlődése nem áll meg. „A francia közlekedési miniszter bejelentette: 590 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre az idei év közösségi közlekedési fejlesztéseire. A hangsúlyt elsősorban a könnyűvasúti projektekre helyezték, a súlypontokat pedig a környezettudatosság, utasvonzó képesség, elővárosi kapcsolatok javítása valamint a helyi gazdaságra gyakorolt hatás alapján állapították meg. Összesen 31 városi kötöttpályás beruházást támogatnak 11 településen, közte 152 kilométernyi új villamos vonal kiépítését is.” A nizzai kettes villamos 54 millió eurót kap. A városban 2030-ig négy vonalból álló, 36 kilométeres villamoshálózatot szeretnének kiépíteni.
Nem mehetünk el szó nélkül a Velo bleu-k, azaz a kölcsönözhető nyilvános biciklik mellett sem, amiket a Communauté Urbaine tett lehetővé. A kerékpárok mellett az elektronikus autók is megjelentek, melyek ugyanezen szisztéma szerint működnek. Ezzel kommunikálják a modernitást, a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettséget, a város lakhatóbbá tételét, tehát egy nagyon dinamikus városvezetést. A biciklikkel a sportolást is népszerűsítik, valamint az egységes imázs építésért is felelősek, hiszen ezek a biciklik olyan kékek, mint a tenger, az ég, vagy a sétányon a székek. Ezen szisztémával működő kerékpár kölcsönzők már léteznek például Bécsben, illetve Párizsban. Bevezetését tervezik Budapesten, emellett vizsgálják a lehetőségeket Nizza testvérvárosában Szegeden is.

Velo bleu (forrás: http://da.wikipedia.org/wiki/Fil:V%C3%A9lo_bleu_nice.jpg)

A turisták örömére létrehozták a „Nice Riviera Pass” kártyát, mely lehetővé teszi a helyi panoráma busz korlátlan használatát, ingyenes múzeumlátogatásokat a legfontosabb múzeumokba és Nizza idegenforgalmi helyeire, valamint számos kedvezményt biztosít igényesen kiválogatott éttermek, üzletek, szabadidőközpontok széles tárházában. A kártyák érvényességi ideje is kiválasztható. 24, 48 vagy 72 órás kártyák között válogathatunk. Emellett létezik egy megyei szinten használható, és Monaco-ban is érvényes tömegközlekedési bérlet, a Carte d'Azur.

Pálmák és füvesített pályák Nizza villamoshálózatán

Fűszerkavalkád, virágszirmok, autentikus receptek
Az Újváros több száz szállodájával, luxusával kápráztat el minket, míg az Óváros piacaival, történelmi kincsivel. Legszebb színfoltja novembertől áprilisig az Európa-szerte híressé vált virágpiac, ahol árad a mimóza illat. Nizza a kulináris élvezetek fellegvára. Tengernyi fűszer varázsa késztet minket szájtátásra, melybe azonnal kínálnak is egy ínyenc falatot. Előnyben részesítik a helyi élelmiszereket és pompás kreációk születnek. Gasztronómiájában is tükrözi az életörömöt, az élvezetek habzsolását. Érdemes engedni a csábításnak, az ismeretlen ízvilágnak. Legyőzvén a megszokottat, különleges élményben lehet részünk. A legismertebb specialitás a Nizzai saláta vagyis a Salade nicoise. A pan-bagnat – vagy szó szerint pain mouillé – nizzai saláta, két szelet fokhagymával bedörzsölt és olívaolajjal átitatott kenyér között. A pissaladière olívabogyóval és szardellával díszített hagymatorta, nizzai dialektusban pissala. A tourte de blettes nem más, mint két réteg tészta között egy édes töltelék, amelynek összetevői mangold, fenyőmag és a pastis nevű likőrbe áztatott mazsola, a nizzai édességek közül a legmeglepőbb. A socca egy nagy, csicseriborsólisztből készült lepény, amelyet forrón és jól megborsozva kell fogyasztani. És ez csak néhány a számos különlegességből.

Pissaladière

Az édesszájúaknak is tartogat meglepetéseket. Az 1974-ben az óvárosban nyílt Florian édességbolt egész évben ingyenes, 5 nyelvű idegenvezetéssel várja a látogatókat. A gyümölcsök és virágok párosításából a legkülönfélébb édességek születnek. A téli időszakban megfigyelhetik, hogy készítenek a déligyümölcsökből lekvárt, hogy kandíroznak és születnek a csokis csodák. Februártól augusztusig pedig a virágszirmokból (ibolya, rózsa, jázmin, illatos verbéna) készítenek ínycsiklandó, cukrozott virágszirom édességeket. A hűsítő édességek világhírű boltja pedig a Fenocchio, mely szintén az óvárosban található. 1966-ban alapították és azóta is a Fenocchio család vezeti. Nem tévedés, 94 különböző fenséges ízt kóstolhatunk meg, 59 tejszínes fagylaltot és 35-féle szorbetet. A nagy klasszikus fagylalt ízek mellett számos izgalmas csábításnak is érdemes engednünk. Ilyen a kakukkfű, rebarbara, ibolya, rózsa, paradicsom, kaktusz, bazsalikom, vagy épp a levendula.

Főszerepben a Földközi-tenger Királya, vagyis egy polip
A tehetősebb, fényűző életet élők mellett, mindig jelent volt a középosztály is a városban, a szerényebben élő művészek és alkotók. Különösen kedveltté vált a vidék számos festő körében. Így adhat Nizza ma otthont például a Matisse és Chagall múzeumoknak. A „Művészeti városban” minden péntek este vezetett látogatásra akad lehetőség angol és francia nyelven. Az 1-es villamos vonalán végig vonuló műalkotások 14 nemzetközileg elimsert művész munkája, melyek valóságos szabadtéri kortárs múzeumot képeznek. Olyan idegenvezetők kísérik a tárlatot, akik személyesen találkoztak a művészekkel, és alkalmuk adódott a műalkotásokról faggatni őket.
Nizza legjelentősebb téli programja, melyet az idén rendeztek meg 127. alkalommal február 18. és március 8. között, a Nizzai Karnevál. A karnevál minden évben egy megadott témakör köré épül, főszereplője ezúttal a Földközi-tenger Királya, vagyis egy polip volt. Több, mint két hétig virágba borul a Promenade des Anglais, és a város ünnepi lázban égett. 20 különböző egyedi kocsival és 1000 zenésszel (akik a világ különböző pontjairól érkeznek) biztosítják a fergeteges hangulatot. Az eseményen több, mint 1 200 000 látogatót fogadnak évről évre. Látványos és minőségi program, mely méltán kap helyet a világ leghíresebb karneváljai között.

Nizzai Karnevál (kép forrása: http://zoldter.hu/esemenyek/20100208_nizzai_karneval_a_kornyezetvedelem_jegyeb.aspx)

„Nice marathon, yes we cannes”
A frappáns fenti idézet a 2010-es Nizza-Cannes maraton szlogenjéül szolgált. De fussunk messzebb az időben. Az 1930 évek Nizzáját megörökítette egy francia némafilm, a Nizzáról jut eszembe (À propos de Nice). A személyes élményeken alapuló dokumentumfilmet Jean Vigo készítette, aki betegsége miatt tartózkodott a városban. 1955-ben forgatta Grace Kelly utolsó munkáját Alfred Hitchcock-kal. A Nizza tetői felett című amerikai filmet többek között Nizzában forgatták, és a rendező maga is feltűnik a buszon Cary Grant mellett. A város beceneve Nice la Belle, ami azt jelenti,"Szép", a szép - ez egyben a város nem hivatalos himnusza- Szép, melyet Menica Rondelly írt 1912-ben. Nizza minden szegmensében megtalálható egy kis kuriózum. Ott fészkelnek a megkülönböztető jegyek. Nem csendben, nem meglapulva. Kihívóan, bátran él történelmével, fényűzésével. És mindezt megfűszerezi egy nagy adag életörömmel, életigenléssel. Pozitivizmusa, optimizmusa lendületet ad. Profizmusa cselekvésre késztet. Nietzsche „szemérmetlen szépség”-e jól teszi, hogy szemérmetlen, hiszen így válik a Côte d’Azur Dívájává.

Páder Petra

Források:

www.iho.hu/~ihohu/index.php

europailatnivalok.blogspot.com/2010/02/10-ok-amiert-erdemes-nizzaba-menni.html

www.turizmusonline.hu/kozlekedes/cikk/moszkva_nizza_luxusexpressz___ujra_a_palyan

hu.wikipedia.org/wiki/Nizz%C3%A1r%C3%B3l_jut_eszembe

„Csodálatos is, hogy egy nótáról mi minden jut eszébe egy magyarnak. De még csodálatosabb, hogy egy nótáról minden magyarnak ugyanaz jut eszébe. Nem a szöveg idézi föl ezt bennük, hanem valami sajátos kedélyhullámzás, melyet a hangok és a hozzájuk fűződő régi emlékek indítanak meg, szinte függetlenül a szövegtől…” /Kosztolányi Dezső/
A Márkagyár ezúttal arra volt kíváncsi, hogy a zenének milyen szerepe lehet egy város életében? Milyen imázsépítő hatással bír? Vagy mi történik akkor, amikor a város neve összeforr egy együttes nevével? Mikor melyiknek van nagyobb hatása, vonzereje? A következő néhány példán keresztül megvizsgáltuk a városi szimbólumok/történelem megjelenését a dalszövegekben, videoklipekben, valamint zenés illusztrációkkal elkalauzoljuk az olvasót a régebbi és mai korok zenei világába kicsit más szemszögből nézve.

Mit Miskolc adhatott
Kör közepén, elhagyom a várost, gyere őrült, éjjel érkezem, hűtlen, minden sarkon. Bizonyára mindenkinek ismerősen csengenek az említett sorok. Az EDDA művek egy olyan miskolci zenekar, mely generációkon átívelő, a mai napig mindenki számára élvezhető zenét játszik.
1980-tól fut a zenekar Edda Művek néven. A nevükben a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását. A lemezeladást nézve Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata lett. Szinte valamennyi lemezük "bearanyozódott". Ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi bandák egyeduralmát.

A zenekar és a város logója

Az indulás óta eltelt 35 év alatt 30 aranylemezt, 2 platinaalbumot, 1 gyémántlemezt gyűjtöttek össze, és több mint 5 millió eladott példánnyal dicsekedhetnek Európában. Indulásuk óta töretlenül koncerteznek, és végigfesztiválozzák a nyarakat. A következő nagy, év végi bulijuk épp Pesten lesz, október 29-én a Körcsarnokban.
Dalszövegeik mély tartalommal bírnak, mindig aktuális mondanivalójukkal magával ragadják a hallgatót.
Az egyik legnépszerűbb daluk, az elhagyom a várost, mely szövegében Miskolc, a zenekar „szülőhazája” elevenedik meg. Szinte az ember látja maga előtt, ahogy a városban kóborol.

                 „Egyszer, egy szép napon, tudom, hogy elhagyom A várost, ahol élek.
                 Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott, Igen, holnap, holnap indulok.
            Talán csak megszokásból indultam tovább, Mereven bámultam a házak ablakát,
               A pályaudvar, már egy megszokott állomás, Az egész egy furcsa látomás.”

A zenekar további népszerűségét mutatja, hogy napjaink legnépszerűbb közösségi portálján, a facebookon a nevükre keresve, több mint 20 különböző találatot mutat, hivatalos oldaluknak 1244 rajongója van, és heti 1-2 bejegyzéssel, képekkel, videókkal, koncertmeghívókkal tartják lázban a közönséget.
Mára már szinte teljesen összeolvadt a város és a zenekar hírneve, ha azt mondjuk Edda, a legtöbb embernek Miskolc jut az eszébe.

Hova visz a hajó?
Győr városának első számú pop együttese vitathatatlanul a TNT. Tagjai a győri Dobrády Ákos és Zuber Krisztián (Inti) gyerekkoruk óta ismerik egymást. A barátságukat megerősítették a közös kézilabdaedzések, zenélések. Inti dobolt, jelenleg kongázik, Ákos zeneiskolában, majd magántanárnál tanult zongorázni, illetve énekelni.
Akkoriban igen kevés riválisa akadt az élő színpadi fellépéseket tekintve az együttesnek. Unplugged albumuk 70.000 értékesített példánnyal dupla platinalemez lett. A Titkos üzenet c. dal az 1997-es év legnagyobb slágerévé vált,s ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az Irigy Hónaljmirigy a paródia lemezét ezzel a dallal reklámozta. 1998-ban átvehették a MAHASZ Arany Zsiráf díját, 2003-ban Artisjus-díjjal jutalmazták őket.

A zenekar mindig is büszke volt győri mivoltára, ahol csak lehetett, elmondták, hogy honnan indultak, és hogy mennyit jelent nekik szülővárosuk. Legutóbb egy hatalmas koncerttel örvendeztették meg a győrieket. A zenekar szívéhez közel álló ETO futballcsapatának családi napján léptek fel, az ETO Parkban. Dobrády Ákos és Inti közel fél évig készülődött - ahogy ők fogalmaztak-, életük egyik legfontosabb napjára.
„Soha nem felejtjük el honnan indultunk. Győr a szülővárosunk, ide kötnek a gyerekkori emlékek , a barátok, a sport és az első zenei élmények. Boldogok vagyunk, hogy a kétórás showt haza tudjuk hozni…”

Sírni tudnék, megannyi szerelmes szív balladája

És ha már Győr, akkor nem mehetünk el a volt Megasztáros Fekete Dávid neve mellett sem, hisz Dávid szintén törzsgyökeres győri. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy egyik videoklipjét, a „Járok egy Úton” című dalát szülővárosában forgatta. A klipben megjelennek Győr nevezetességei, a Városháza, a Széchenyi tér, a Duna, a történelmi barokk belváros. Emellett a dalszövegben is rengeteg utalást találni a városra:

  „Hajt az élet, itthon élek, nem kell más, (nem kell más)
   Kimondom szívemből, hogy Győr a hazám.
   Járok egy úton, amitől nem félek, (nem félek már)
   Az élet tartogat még sok rejtelmet.
    Nem kell hogy féljek, mert az otthon vár, (otthon vár)
  Én itt élek, ahol a folyók összeérnek.
         Ez a szédítő élmény téged is vár,Gyere énekeld a dalt, és ne félj. (ne félj)”

Ezenfelül Dávidot, hivatalosan Győr arcának is megválasztották, a város hivatalos kampány filmjében, a „Találkozzunk Győrben” Polyák Lillával, Pálinger Katalinnal, Vincze Ottóval és Borkai Zsolt polgármesterrel együtt szerepel.

Szóljon a Lord!
1972-ben Szombathelyen alakult meg a Lord nevezetű együttes. A rendkívül lokálpatrióta zenekar mindig is kötődött szülővárosához, 10. és 35. születésnapját is a Szombathelyen ünnepelte. Vida Ferenc alapító tag pedig a Szombathelyi Városházán a zenekar munkásságát elismerő kitüntetést is átvehetett.

A zenekar legnagyobb elismerései: A Lord együttes a 2006. évi Európai Arany Művész Nemzetközi Minőségi díját vehette át, ilyen jelentős díjat még nem kapott rockzenekar. 2007-ben a budapesti Wigwam Rock Klub közönségszavazásán a 2006.év koncertje díjat vehették át. Ezenfelül Erős Attila, a Lord alaptó tagja kapta a Kiemelkedő Kulturális Munkáért-díj II. fokozatát ,,a rockzene területén végzett kiemelkedő, több évtizedes tevékenységéért". A Lord együttes jelenlegi formációjában zenélő tagok közül Erős Attila a zenekarba lépése óta (1979) Szombathelyen él. Az Lord megalakulásának 35. évfordulója alkalmából 2007. december 28-án ,,Rocklevelet" vehettek át az együttes tagjai ,,Szombathely város zenei életében betöltött szerepükért".
Dalszövegeik szintén mély tartalommal bírnak, a hallgatót elkalauzolják a 70’-es 80’-as 90’-es évek munkás városába és a farmeres rockerek világába.

               „Nem félek, amíg élek, várnak a messzeségek, Városok, országút pora.
      Napfényben, zord télben, minden nap, minden éjjel, Vándorlok, nem állok meg soha.”

A vándor, az együttes „himnusza”

A királynék városában Mr X uralkodik
Manapság Veszprém vitathatatlanul legnépszerűbb embere, a 2010-es X-Faktor győztese, Vastag Csaba. Bár Budapesten született, egész gyerekkorában Veszprémben élt és tanult, a családja is odavalósi. Karrierje során Rockzenekarok énekese volt. Több európai országban megfordult különböző turnék alkalmával. Szerepelt a Hair című musicalben, Mészáros Árpád Zsolt oldalán került be a színház világába. Szerepelt a Barátok köztben is, közel 2 évig oszlopos tagja volt a RapSzínHáz társulatának, majd a TV2-n futó Popdaráló című műsor egyik vokalistája volt.

Csabának az áttörést egyértelműen az X-Faktor jelentette. Az egész műsor ideje alatt a veszprémiek egy emberként álltak az énekes mögött és támogatták szavazataikkal. A város kézilabda csapata, az MKB Veszprém is Csabát buzdította. Miután megnyerte a tehetségkutatót, Veszprém természetesen az első koncert helyszínek között volt.
Nyilatkozataiban mindig igyekszik kihangsúlyozni Veszprémi mivoltát, és hogy mennyit jelent neki a város, és a régi barátok támogatása.

Ez az a ház
A nyugati régió után, nézzük meg mi újság keleten az országban zene terén. 1989-ben Lukács László vezetésével megalakult a Tankcsapda Debrecenben, a Tiszántúl legnagyobb és legjelentősebb városában. A cívisvárosiak egyik legfontosabb védjegyének és népszerűségük kulcsának a mára egyetlen alapító tagként megmaradt Lukács Laci egyedi dalszövegei számítanak.

A Főnix csarnok rendszeres vendéglátója az együttesnek, legnagyobb születésnapi koncertjeiket is itt tartották. A nyarat végigkoncertező és fesztiválózó zenekar aktuális, évadzáró nagybulija is ott lesz, december 29-én.
A rockegyüttes frontembere híres Loki meccsre járó, így nem meglepő, hogy a debreceni focicsapat indulóját is ők éneklik.

„Egy őrületes Főnix csarnokos koncert hangulata”

Az előzőekben ismertetett zenakarok mindegyikére jellemző, hogy ha saját városukban lépnek fel, teltházas előadásaik elsöprő sikert aratnak, és talán az sem véletlen, hogy a legtöbb koncertfelvételt és DVD-t a hazai koncertjeik inspirálják.

Dalok amiben már a cím is egy várost „márkáz”
A következő néhány dal azért került fel a listára, mert az egyes városok kapcsán, a legtöbb embernek ezek a dallamok jutnak rögtön az eszébe. A dalok kapcsán helyszínek, élmények, emlékezetes nyarak elevenednek meg, vagy épp az Anna-bál. (Az Anna-bál olyan bál („táncvigalom”), amelyet hagyományosan Anna napján, július 26. szoktak rendezni magyarországi fürdőhelyeken. Az esemény egyben a fürdőévad első szakaszának végét jelenti. A szokás Balatonfüredről terjedt el, bált rendezni ezen a néven csak a város önkormányzatának engedélyével lehet.

Földvár felé féluton, A füredi Anna-bálon, Eger városa, papok városa

Mindezek után megállapíthatjuk, hogy a zene jól tükrözi az ország energiáját, életstílusát, rugalmasságát, új eszmék előtti nyitottságát, és ambícióit. Imázsformáló szerepe felbecsülhetetlen, hatékonyságát pedig az emberi érzelmekre gyakorolt hatása teszi vitathatatlanná.

Faltusz Viktória

Források:

www.edda.hu/fooldal/
hu.wikipedia.org/wiki/TNT_%28egy%C3%BCttes%29
www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/54767/fekete-david/jarok-egy-uton-zeneszoveg.html
www.zeneszoveg.hu/egyuttes/89/lord-dalszovegei.html
www.zeneszoveg.hu/egyuttes/56/tankcsapda-dalszovegei.html
www.zeneszoveg.hu/egyuttes/3106/vastag-csaba-dalszovegei.html
hu.wikipedia.org/wiki/Anna-b%C3%A1l

 

Ahogy egy termékmárka, úgy egy városmárka esetében is igazi kincs egy jó szlogen. De mikor lesz jó? Ha megragadja a város karakterét, sztoriját, megkülönbözteti más településektől, valamint inspirálni tudja a turistákat, befektetőket, és nem utolsósorban helyieket. Ha viszont átlagos, semmitmondó, az többet árthat, mint használ. „A sokszínű város”, „Az élhető város”, „A barátságos város”, a „Fedezze fel (település)-t”, „A másmilyen város” vagy az „Európa szívében” ezerszer hallott, megmosolyogtató próbálkozás. Természetesen vannak jó és rossz példák is: az Amerikai Egyesült Államok városainak szlogenjeiből csemegézünk, majd kitérünk néhány nagyobb magyarországi város jelmondatára is.

A jó szlogen
Nem könnyű rá válaszolni, hogy mitől lesz jó egy szlogen. A klasszikus márkák esetében a következőket szokták mondani:
− A pozicionálás „megragadása”
− Egyértelmű üzenete van, átadja a termék „sztoriját”
− Benne van a „fogyasztói, vevői” előny
− Pozitív konnotációt hordoz
− Inspiráló: hogy megvásároljuk, illetve hogy többet akarjunk megtudni róla
− Aránylag rövid (max. 5 szó)
− Megkülönböztet: egyedi, eredeti
− Hosszú távon használható, fenntartható
− Könnyű megjegyezni és ismételni
− Jól működik együtt a logoval
− Blickfangos

Persze ritkán találni olyan jelmondatot, amely mindegyik fenti szempontnak megfelelne. Mégis érezzük, hogy a leghíresebb termék / szolgáltatás szlogenek összességében eleget tesznek ennek:
- Nike: „Just Do It” („Csak csináld”)
- Avis: „We try harder” („Keményebben igyekszünk”)
- Guinness: „Guinness is good for you” („A Guinness jó neked”)
- Hamlet: „Happiness is a cigar called Hamlet” („A boldogság egy Hamlet nevű szivar”)
- Heinz: „Beanz Meanz Heinz” („A bab Heinzet jelent”)
- Volkswagen Bogár: „Think small” („Gondolkodj kicsiben”)
- „The ultimate driving machine” (BMW) („A vezetés csúcsa”)
- L’Oreal: „Because I’m Worth It” („Mert megérdemlem”)
- Financial Times: „No FT, no comment” („Ha nincs FT, nincs komment”)
- KFC: „Finger lickin’ good” („Olyan jó, hogy megnyalod utána a tíz ujjad”)
- Intel: „Intel Inside” („Intel belül”)
- Mastercard: „There are some things that money can’t buy. For everything else there’s MasterCard” („Van amit pénzen nem vásárolhatunk meg. Minden másra ott a Mastercard.”)
- 7UP: „The Uncola” („A nemkóla”)
- De Beers: „A diamond is forever” („A gyémánt örökre szól”)
- M&Ms: „Melts in your mouth, not in your hands” („Csak a szádban olvad, nem a kezedben”)
- Apple: „Think different” („Gondolkozz másképp”)
- California Milk Processor Board: „Got milk?” („Van tejed?”)

A legfontosabb persze, hogy mindegyik fenti termék / szolgáltatás mögött egy egyértelmű pozicionálás áll, abból vezették le a szlogent. Azaz előzetesen alaposan átgondolták a következő három tényezőt:
1. Mi az erőssége(i) a terméknek/szolgáltatásnak?
2. Mire van szüksége a „vevőknek”?
3. Milyen pozicionálása van a „versenytársaknak”?

“Made in the USA”
Ugyanez látható a városok esetében is. Ahol átgondolt a pozicionálás, az kihat a városfejlesztésre és a város kommunikációjának fejlesztésére is. Ha viszont a pozicionálás hiányzik, ott semmitmondó szlogenek születnek.
Érdemes megvizsgálni, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, melyet bátran mondhatunk a branding, márkázás szülőhazájának és mindmáig vezető országának, vajon milyen város szlogenekkel találkozunk.

Többféle ilyen rangsort állítottak fel, ám azok első helyén szinte mindig ugyanaz végzett: „What Happens Here, Stays Here” azaz „Ami itt történik, itt marad”. Remekül illik a mondat azon városhoz, amely éjszakai életéről, különösen a szerencsejátékról híres. Naná, hogy Las Vegasról van szó. Egyes szakértők szerint azonban lehetne még jobb a szlogen – mégpedig azzal, ha a városnév is bekerülne: „What Happens in Vegas, Stays in Vegas”.

Ami itt történik, itt marad!

Ezt erősíti, hogy sok település, mely felkerült a top 100 szlogenlistára utóbbi megoldással él:
- San Francisco, Kalifornia állam: „Only in San Francisco” („Csak San Franciscoban”)
- Cleveland, Ohio: „Cleveland Rocks!” („Cleveland király!”, utalva a híres sziklákra is)
- Austin, Texas: „Keep Austin Weird” („Tartsuk meg Austin különcnek”)
- Yuma, Arizona: „Experience our Sense of Yuma” („Élje át a mi Yuma érzésünket”)
- Newark, New Jersey: „Newark, on a Roll” („Newark mozgásban”)
- Cando, Észak-Dakota: „You Can Do Better in Can Do” („Candoban jobban megy”)
- Lodi, Kalifornia: „Livable, Lovable, Lodi” („Élhető, szerethető Lodi”)

Tartsuk meg Austin különcnek

Élhető, szerethető Lodi

Csak San Franciscoban

Utóbbi kettő más szempontból is izgalmas. Cando kihasználta a város nevéből fakadó játékot, míg Lodi esetében az alliteráció teszi egyedivé és megjegyezhetővé a jelmondatot. Még úgy is, hogy az „élhető, szerethető város” meglehetős közhely.

Egyszerre él alliterációval és egyfajta szóviccel az arizonai Tombstone, melynek neve magyarul sírkövet jelent: „The Town Too Tough to Die” azaz szabadon fordítva „A város, ami túl szívós a halálhoz” vagy “Az elpusztíthatatlan város”.

Az elpusztíthatatlan város

Szerencsés az a település, melynek neve rögtön játékot rejt. Az említett Cando és Tombstone mellett példa:
- Walla Walla, Washington: „The City Was So Nice They Named it Twice” („A város, ami olyan szép, hogy kétszer nevezték el”)
- Meeteetse, Wyoming: „Where Chiefs Meet” („Ahol a főnökök találkoznak”)

Legalább ilyen jó, ha a település sajátossága, pozicionálása ad kiindulópontot:
- Eagle Pass, Texas: „Where Yee-Ha Meets Olé” („Ahol a nyihú az olléval találkozik”, utalva a rodeókra)
- Roswell, Új-Mexikó: „The Aliens Arent’t the Only Reason to Visit” („A földönkívüliek nem az egyetlen ok a látogatásra”, utalva a település környékén történt földönkívüli jelenségekre)
- New York City, New York: „The City That Never Sleeps” („A város, ami soha nem alszik”)
- Hershey, Pennsylvania: „The Sweetest Place on Earth” („A legédesebb hely a Földön”, utalva a csokira)
- Virginia City, Nevada: „The Richest Place on Earth” („A leggazdagabb hely a Földön”, a település az 1800-as években híres volt ezüstbányászatáról, és tényleg ez volt Amerika leggazdagabb városa)
- Andover, Kansas: „Where The People Are Warm Even the Weather Isn’t” („Ahol az emberek barátságosak, még ha az időjárás nem is”, utalva az 1991-es nagy tornádóra)
- San Gabriel, Kalifornia: „City with a Mission” („Város misszióval”, utalva Gábriel arkangyalra, melyről a település nevét kapta, és az itteni híres katolikus misszióra)
- Bushnell, Dél-Dakota: „It’s not the end of the world but you can see it from here” („Nem a világvége, de innen már láthatod”, utalva a település elhelyezkedésére és kis méretére)

Ugyanakkor az USA-ban sem csak jó példával találkozhatunk. Két nem különösebben megkülönböztető, inspiráló szlogen:
- Santa Fe, Új-Mexikó: „The City Different” („A másmilyen város”)
- San Antonio, Texas: „Something to Remember” („Valami, amire emlékezhetsz”)

Becenevek
Az amerikai települések egy részére jellemző, hogy az évek, évtizedek, évszázadok során beceneveket kötöttek hozzájuk. Ezek sokszor ismertebbek, mint a hivatalos szlogen, és mindenképp nagy előny, ha egy település ilyennel rendelkezik:
- New York: „The Big Apple” („A nagy alma”)
- Las Vegas: „Sin City” („A bűn városa”)
- Los Angeles (LA): „La-La Land” („La-la Föld”)
- Philadelphia: „The City of Brotherly Love” („A testvéri szeretet városa”)
- Liberal, Kansas állam: „The Land of Oz” („Óz városa”)
- Miami: „Vice City” („Vétek városa”)
- Detroit: „Motor City” („Motorváros”)
- Chicago: „The Windy City” („A szeles város”)
- Salem: „City of Witches” („Boszorkányok városa”)
- Houston: „Space City” („Űrváros”)
- Huntington Beach: „Surf City” („Szörfváros”)

A nagy alma

A szeles város

Boszorkányok városa

Szörfváros

Űrváros

Magyar módra
A fentiek fényében érdemes megnézni, hogy jelenleg néhány nagyobb magyar város milyen szlogent használ. Ezúttal közelítsünk fordítva, a szlogentesztet elvégezve. Ez annyit jelent, hogy ha csak a szlogent látjuk, melyik város jut eszünkbe.

Van, ahol könnyű a válasz, mert a szlogenben egyben benne van a település neve:
- „Én, Te, Győr!”
Más esetben az üzenet annyira egyedi, egyértelmű, csak az adott városhoz köthető:
- „A hűség és szabadság városa”: Sopron
- „A királynék városa”: Veszprém
 

De tudjuk-e melyik város:
- „A nyitott kapuk városa”
- „A jövő városa”
- „A vizek városa”
- „A bor városa”
- „A fürdőváros”
- „A barátságos fürdőváros”
- „Évszázadok vonzásában”
- „Első látásra szeretem”
- „Ahol a család nyaral”?

Nos, sorrendben a következők:
- Miskolc, Szekszárd, Tata, Villány, Eger, Balatonalmádi, Sárvár, Zalaegerszeg, Balatonboglár

Nem biztos, hogy ezeket a szlogeneket nem lehet bevinni a fogyasztók koponyájába, sőt! De valószínűsíthető, hogy sokkal nagyobb összegre és kommunikációs offenzívára van szükség, mint a fenti esetekben, ahol a szlogen szinte magától a városhoz kötődik.

Érdemes áttekinteni néhány nagyváros példáját:
- Balatonalmádi: „A barátságos fürdőváros”
- Balatonboglár „Ahol a család nyaral”
- Csorna: „A Rábaköz szíve”
- Eger: „A fürdőváros”
- Fertőd: „A muzsika városa”
- Győr: „Én, Te, Győr!”, „A találkozások városa”, „A folyók városa”
- Gyula: „A történelmi fürdőváros”
- Hajdúszoboszló: „Az egészséges élet csak három szó: Gyógyvíz, Napfény, Hajdúszoboszló”
- Makó: „Virágos, vendégszerető kisváros a Maros partján”
- Miskolc: „A nyitott kapuk városa”
- Pécs: „A kultúra városa”, „A mediterrán hangulatok városa”
- Sárvár: „Évszázadok vonzásában”
- Siófok: „A nyár fővárosa”
- Sopron: „A hűség és a szabadság városa”
- Szeged: „A napfény városa”
- Szekszárd: „A jövő városa”
- Szolnok: „A Tisza fővárosa”
- Tata: „A vizek városa”
- Veszprém: „A királynék városa”
- Villány: „A bor városa”
- Zalaegerszeg: „Első látásra szeretem”

Megjegyzendő, a fenti lista egyáltalán nem biztos, hogy pontos. Sok település ugyanis rövid időközönként változtatja szlogenjét, vagy éppen a különböző anyagain más-más jelmondatot használ. Ez pedig végképp nem tesz jót a városmárkának: összezavarja a turistákat, a befektetőket, de ami a legnagyobb baj, hogy a helyieket is.

Érdemes azon is elgondolkodni, hogy egy város esetében feltétlenül szerepelnie kell-e a szlogenben a „város” szónak. Ez ugyanis az, amit biztosan tudunk róla. Épp ezért nem kell használnunk? Vagy épp ezért igen? Mindkét érvelés mellett van logika.

Kapcsolódó irodalom:
Baker, Bill: Destination Branding for Small Cities – The Essentials for Successful Place Branding (Creative Leap Books, Portland, Oregon, USA, 2007)
Ries, Al – Trout, Jack: Pozicionálás – Harc a vevők fejében elfoglalt helyért (Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 1997)
Tagline Guru: City Branding Survey (http://www.taglineguru.com/citymottosmonikers.html, letöltve: 2011. július 23.)
Tagline Guru: Slogan and Jingle Survey (http://www.taglineguru.com/survey05.html, letöltve: 2011. július 23.)


Papp-Váry Árpád



 

„Eladó-kiadó most a nevem”

Míg korábban a politikai elkötelezettségüket jelezték a városok azzal, hogy felvették egy „nagy vezér” nevét, addig ma tisztán üzleti alapon váltanak. Egy kisebb település akár százezer dollárért hajlandó nevet cserélni, ami a szponzornak kis összeg, a városnak viszont komoly bevétel. Az más kérdés, hogy így olyan furcsa városnevek születnek, mint a Half.com, a DISH vagy a Truth or Consequences. A szponzor többnyire jól jár: a legelső esetet például a Time magazin minden idők egyik legjobb publicitás generáló trükkjének választotta.


Lenin és Sztálin város invázió

Az egykori kommunista blokk területén több város is felvette a Szovjetunió nagy vezéreinek nevét, tisztelgésül előttük. A Magyarországon található Dunapentele 1949-ben váltott a Sztálinváros névre, a „nagy vezér” 70. születésnapjának tiszteletére. Akkoriban a környező falvakban élők csak annyit mondtak, amikor a városba indultak dolgozni: „megyünk Sztalinba!”
Némileg másképp tisztelgett Budapest az évfordulón: 1949-ben, amikor elindultak a fővárosi trolibuszjáratok, 70-től kezdték el azok számozását Sztálin 70. születésnapja miatt.

A mai Dunaújváros 1949 és 1961 közt a Sztálinváros névre hallgatott. Akkoriban a környéken élők csak annyit mondtak: „megyünk Sztalinba!”

A lengyel Katowice nem egy születésnap, hanem Sztálin halála „apropóján”, 1953-ban vette fel a Sztálinváros nevet. Igaz, 1956-ban meg is szabadult tőle: ekkor szivárogtak ki az első hírek arról, hogy az egykori „hős” bizony rengeteg disznóságot is tett. Ugyanakkor az említett Dunapentele 1961-ig „kitartott” a Sztálinváros név mellett, majd Dunaújvárosra cserélt. A leghosszabb ideig Volgográd viselte a Szovjetunió vezérének nevét: 1925 és 1961 közt hívták Sztálingrádnak.
A lenini útra sem kevés város lépett: a magyarországi Tiszaszederkény viszonylag későn, 1970 áprilisában vette fel a Leninváros nevet – az apropó a 100 éves születésnap volt. A rendszerváltozás után, 1991 februárjában aztán a település Tiszaújvárosra váltott.
A Szovjetunióban természetesen több település is Lenin nevét viselte, a leghíresebb Szentpétervár volt. Az 1703-ban alapított város 1914-ben először Petrograd, majd 1924-ben, Lenin halálának évében Leningrád lett. A város 1991-ben kapta vissza eredeti nevét.
A hasonló példákat még hosszasan lehetne sorolni. Jugoszlávia vezérének nevét, Titot például több ottani város is felvette. A mai Macedoniában található Veles 1945 és 1991 közt a Titov Veles névre hallgatott. A montenegroi Podgorica pedig egyenesen a Titograd nevet viselte.
Vietnamban Saigon a kommunista szabadságharcos nevét kapva Ho Si Minh-Város lett. Ami mellesleg politikától függetlenül borzalmas márkanév, mert ugyan ki akar Ho Si Minh-Városba utazni?
 

Az egykori Jugoszláviában több település is Tito előtt tisztelgett: a montenegroi Podgorica a Titograd nevet viselte

Dotcom városok

Míg a 20. században a (főként kommunista) „vezérek” neve jelent meg – kisebb esetben csak egy utcanévtáblán, nagyobb esetben egy városátnevezést vonva maga után – addig az elmúlt évadban úgy tűnik, a márkák kezdtek hasonló „invázióba”.
Az első komolyabb példa erre az Oregon államban fekvő „Halfway” névváltoztatása volt. A várost a dotcom őrület csúcsán, 1999-ben a half.com vette rá arra, hogy nevét egyszerűen „Half.com”-ra változtassa. A 350 fős települést közel 40 város közül választották ki, melyek mindegyikének neve tartalmazta a „Half” szót. Az oregoni városka mellett praktikus okokból döntöttek: ez volt a legkisebb, így az ötletet könnyen keresztül lehetett vinni a település tanácsán. A website mindezért százezer dollárt fizetett és még húsz számítógépet is adott a helyi iskolának. Nem volt rossz befektetés, mert a világ első dotcom városának híre bekerült a Wall Street Journalba, az Associated Pressbe, a Good Morning Americaba és az NBC Today Show-jába. Sőt, még a South China News-ba is!
A regisztrált felhasználók száma pedig lényegében zéróról nőtt 8 millióra, mindössze 3 hónap alatt – ez ma is megsüvegelendő eredmény lenne, hát még 10 éve! A site tulajdonosa nemsokára 300 millió dollárért adta el a half.com rendszerét és felhasználói bázisát az eBay-nek.
A sztorit a Time magazin később minden idők egyik legnagyobb publicitás trükkjének titulálta, és a Half.com az úgynevezett buzzmarketing (zsongás-marketing, szóbeszéd-marketing) elsőszámú esettanulmánya lett. Az ötlet kiötlője, Mark Hughes könyvet is írt róla: „Buzzmarketing – Get people to talk about your stuff” címmel.
Az Ördög Kanyonban fekvő Half.com lakói viszont csak a 100 ezer dollár és a számítógépek miatt lehettek boldogok, a turizmus miatt nem: a helyi Halfway Motel vezetői azt mondják, mindössze egy emberrel találkoztak, aki amiatt jött a városba, mert az megváltoztatta nevét.

Az első dotcom város és minden idők egyik legtöbbet hozó pr ötlete

Egy másik amerikai kisváros, a Texas állam Denton megyéjében fekvő „Clark” nevet cserélte le „DISH”-re 2005 novemberében. Bizony így, csupa nagybetűvel. Hogy mi volt a motiváció? Ingyenes tévé alapcsomag tíz évre és digitális videó rekorder a település összes családjának a DISH Networktől. Tekintve, hogy összesen 55 háztartásról van szó, mindez nem tűnt túl nagy befektetésnek a cég részéről. Ugyanakkor nem is „szólt” akkorát, mint a Half.com. Egyrészt a DISH már csak második lehetett a sorban. Másrészt egy olyan város nevét cserélte le, amit semmilyen összefüggésbe nem lehetett hozni a márkanévvel, ellentétben a Halfway – Half.com sztorival.

DISH városa Texasban, a névhez passzoló szlogennel: „Home of Free DISH Network Satellite TV”

Direkt és véletlen egyezés

Kutatók aztán előásták, hogy a márkák „bevásárlása” a városokba valójában sokkal régebben kezdődött. Kiderült, hogy Új-Mexikó Sierra megyéjében van egy kisváros, amit úgy hívnak „Truth or Consequences”. Nem épp egy tipikus név és ez nem véletlen. A város eredetileg „Hot Springs”-re („Forró források”) hallgatott, utalva természeti adottságaira. 1950-ben viszont az akkori idők egyik népszerű rádióműsorának vezetője, Ralph Edwards élő adásban bejelentette: arról a településről fog különadást sugározni, amelyik hajlandó felvenni a műsor nevét. Hot Springs kapott az alkalmon, a rádiós pedig tartotta ígéretét: ötven éven át, május első hetében megjelent a városban, óriási fiesztát rendezve, szépségversennyel, parádéval és mindennel együtt. Nem rossz állandó program és médiaesemény egy párezer fős településnek…

Gondolnánk, hogy ez egy település neve? Pedig igen, ami egy rádióműsor után kapta a nevét

Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy a márkanév és a városnév azonossága pusztán véletlen. Egy francia kisváros, Modane mindenesetre nem örül túlzottan ennek. A Modane ugyanis egyben egy hashajtó márkaneve, amely 2009-ben olyan országos reklámkampányba kezdett, amiben egy nadrágját letolt férfi képével népszerűsítik a szert. Az azonos nevű savoyai városban, mely hírnevét üdülőhelyként akarja fenntartani, persze kiakadtak az emberek. Modane városi tanácsa ezért arra kérte a termék gyártóját, hogy változtassa meg a gyógyszer nevét, és állítsa le a reklámokat. Utóbbira nyitottnak tűnnek a cég képviselői, előbbire azonban nem. Mint kiderült, a székrekedés elleni szer 1964 óta van a piacon, igaz korábban nem volt letolt gatyás kampányuk.

Letolt gatya: jó reklám egy hashajtónak, kevésbé az azonos nevű városnak

Politikai korrektség

A névváltásnak egyéb okai is lehetnek. A Texas állambeli White Settlement 1840-es évekbeli alapításakor arról kapta a nevét, hogy a fehér telepeseknek volt bázisa az akkori indián települések közt. A fehér szó aztán a politikai korrektség miatt egyre kényelmetlenebbé vált, ezért nemrégiben népszavazást írtak ki, hogy a település nevét West Settlement-re cseréljék. Azonban mindösszesen 219 támogató szavazat érkezett a 2388 ellenszavazattal szemben.
És bár azzal kezdtük, hogy a 21. században a politikusokról, országvezérekről elnevezett városok ideje letűnt, azért akad még erre is példa. Antigua és Barbuda miniszterelnöke 2009-ben bejelentette, hogy a karib-tengeri szigetország legmagasabb pontja rövidesen az Obama-hegy nevet viseli majd. Mint az amerikai elnöknek küldött levelükben írják: a hegy jelzőfény lenne azok számára, akikben van remény - így utalva Obama „Hope” kampányára. Antigua és Barbuda miniszterelnöke egyben szeretné, ha Obama emlékezne országukra, segítené fejlődésüket és minél gyakrabban látogatna oda.

Obama-hegy Antigua és Barbudán: szeretnék, ha az amerikai elnök segítené a karib-tengeri országot

A döntésnek persze más okai is vannak. Egyrészt a jelenlegi név, Boggy Peak meglehetősen furán hangzik: „Mocsaras csúcs”. Másrészt nem adja át eléggé azt, hogy a körülbelül 400 méter magas hegyről gyönyörű a kilátás a tengerre és a partra.
Mindazonáltal nemcsak egy egyszerű hegyátnevezésről van szó. A „Boggy Peak” új elnevezése: „Mount Obama Monument and National Park”. Azaz rögtön egy emlékmű is kerül a hegyre és egy nemzeti park, tanösvényekkel és múzeummal. Ez egyben kiszélesítheti az ide érkező turisták táborát: jelzi, hogy a Karibi-szigetnek nemcsak tengerpartja van, hanem hegye, esőerdője, vízesései - és most már nemzeti parkja is…

Papp-Váry Árpád

 

Cannes a franciák büszkesége, a Cote d’Azur gyöngyszeme. Egyszerre csendes kisváros és nyüzsgő turistaközpont. Ha Cannes, akkor azonnal rávágjuk: filmfesztivál. Néhány napra minden évben Cannes-ra figyel a világ, számtalan címlap tudósít az eseményekről. A francia kisvárost méltán nevezhetjük a világ egyik fesztiválközpontjának, hiszen messzeföldön híres a zenei fesztiváljáról és a reklámfilmfesztiváljáról is. (Ezek okán az európai Holywood, a divat, a csillogás és a világhírességek városának is szokták nevezni.) Itt lehetőségünk van megtapasztalni a mediterrán francia életstílust: hosszú, nyugodt reggeli a tengerpart egyik kávézójában: croissant, kávé, narancslé. Majd csendes újságolvasás a parton. Ez Cannes, ilyen az élet a Francia Riviérán.

Cannes címere

Múltidéző
Cannes egy igazi dél-franciaországi kikötőváros a Földközi-tenger partján, pár 10 kilométerre  Monacótól, Nizzától és az olasz határtól. Mára a világ egyik legismertebb városává „nőtte ki magát” köszönhetően a Cannes-i filmfesztiválnak. Mely a fesztivál ideje alatt szinte a világ közepévé válik a számtalan híres rendezőtől, és színésztől, és mindenkitől, aki arra méltatott, hogy helyet kapjon egy ilyen rangos eseményen. Ám a híre meglehetősen újkeletű. A középkorban, és egészen a 19. század elejéig egy szegény falu volt, mely halászatból és földművelésből élt. 1834-ben viszont a falucska sorsát Anglia főkancellárja – nevén nevezve: Lord Henry Brougham and Voux – gyökeresen megváltoztatta. Egy véletlen során ugyanis úgy alakult, hogy a Lord lányával közös olaszországi nyaralása helyett megszállni kényszerült egy cannes-i fogadóban. Ugyanis Piemont királya kénytelen volt lezárni kolerajárvány miatt a francia határt. Egy ilyen kellemetlen helyzetnek senki sem örül, ám a hely feledtette a bosszantó helyzetet, és a „kényszerpihenő” alatt annyira elvarázsolta a kancellárt Cannes szépsége, hogy építetett is egy villát, melyet természetesen, ahogy ilyenkor lenni szokott lányáról Eleonore-ról nevezett el.

Cannes - a filmfesztiválok "kiskirálya"

Ezt követték a francia és angol előkelőségek, kik szintén villákat és kastélyokat építettek, és ezzel a település szépen lassan üdülőhellyé nőtte ki magát. 1838-ban elkezdték építeni az első kikötőt, és kiszélesítették a part menti ösvényt, ez lett a ma méltán híres Croisette sétány, mely először a „kis kereszt útjának” nevet kapta. (chemin de la petite croix). 1848-ban a moszkvai konzul felesége is beleszeretett a mesés városkába, és hozta magával az egész orosz arisztokráciát. 1939-ben „napsütött volta, és elbűvölő környezete” miatt a francia kormány Cannes-t választotta nemzetközi filmfesztivál megrendezésére. Ez hozta meg a városnak a hírnevet. Főként emiatt ma a város fő bevételét az idegenforgalom teszi ki. Így nem meglepő, hogy Cannes-ban több luxus palota, szálloda és minőségi szállás és szolgáltatások találhatóak.

Az a bizonyos Croisette sétány: a hely, ahol  mindenki egy pillanatra hírességnek érezheti magát…

A turizmuson túl
Az odautazók számára is pozitív momentum, hogy nagyon jól megközelíthető a néhány kilométernyire lévő két nemzetközi repülőtérről. A nizzai, és a nyugatra szomszédos település a Cannes Mandlieu repülőtér. A város környékén azonban az elektronika és számítógépipar telepedett meg, melyre nagy hatással van a közeli Sophia Antipolis tudományos és technológiai kutató bázis. Ugyancsak sok embert foglalkoztat a Cannes-i Egészségközpont, és maga a város is, mely évente 150 rendezvényt szervez. Ezek többnyire nemzetközi fesztiválok, kongresszusok, és vásárok, amelyek becsült haszna mintegy 350 millió euró. A környéken még fejlett a szőlészet és virágkertészet, az utóbbi pedig nagyban hozzájárul a Grasse környékén kialakított parfümgyártáshoz. Grasse a parfümgyártás fővárosa egészen a 18. század óta. A parfümök nagy része, mint a híres Chanel is itt készül. A Fragonard, Molinard és Galimard parfümgyár ingyenes idegenvezetéssel várja az oda látogatókat, melynek köszönhetően megismerhetik a parfümgyártás eljárását.

A parfüm főszereplője is Grasse-ba utazott, hogy kitanulja a parfümkészítés mesterségét

Látványosságok melyeket nem lehet nem említeni
Cannes finom strandja, és a már említett híres Croisette körútja fontos turisztikai vonzerő. Viszont a minden év májusában megrendezett nemzetközi filmfesztivál a legfontosabb esemény. A város legmitikusabb helye a fesztiválpalota. A Croisette-en olyan előkelő paloták sora várja az arra járókat, mint a Carlton Intercontinental, a Martinez, a Majestic vagy a Noga Hilton szállodák.

A Notre-Dame de l’Esperanca gótikus vonásai

Az óváros XI. századi őrtornya, mellette pedig a vár, ahol a Földközi-tenger antik kultúráját bemutató kiállítás látható. Nem utolsó sorban pedig a Notre-Dame de l’Esperanca templom, amely gótikus stílusban épült, és a román stílusú Saninte-Anne kápolna és városháza. A város előtt a tengerben fekvő Lérins szigetek is szép turistalátványosságnak bizonyulnak: a Saint Honorat (itt található az apátság) és a Sainte Marguerite (itt raboskodott mielőtt a bastille-ba átszállították, a francia történelem egyik regényes alakja a Vasálarcos).

Egy kocka a Vasálarcos című filmből

A márkaesszencia: a filmfesztivál!
Az első Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivált (mert akkor még így nevezték) 1939. szeptember 1. és 20. között kívánták megrendezni, azonban a II. világháború sajnos közbeszólt. A megnyitás napján kitört a háború, így azt azonnal berekesztették és elnapolták. A II. világháború után Charles de Gaulle kormánya, az Oktatási Minisztérium, a Külügyminisztérium valamint a Nemzetközi Filmközpont közös védnöksége alatt 1946 őszén megvalósították a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivált. Az akkor benevezett filmek rendezői a sokak számára még mai napig is elismert Jean Cocteau, Alfred Hitchcock, Roberto Rosselini, Billy Wilder és a magyar származású Charles Vidor. 1947-től kapta a máig használt Cannes-i Filmfesztivál nevet. Itt érdemes megjegyeznem, hogy 2010-ben minden eddiginél több magyar alkotás szerepelt a résztvevők listáján. Amelynek meg is lett az eredménye, és sikeresnek mondható a magyar részvétel. Pál Adrien elnyerte ugyanis a FIPRESCI-díjat, melyet a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségi ítél oda egy merész, eredeti vagy személyes jellegű filmnek.

Az ékszertartó, melybe a díjat helyezik

1948. és 1950. évi fesztiválokat el kellett halasztaniuk pénzügyi probléma miatt, és az 1949-es rendezvény ismét nemzetközi jelleget kapott. Többször is vitát váltott ki a zsűri összetétele, ugyanis 1953-ig mind a 11 tag kizárólag francia volt, és ennek köszönhetően a pártatlanság kérdésessé vált. Ekkor úgy döntöttek a szervezők, hogy a zsűri ismét nemzetközi lesz. 1955-ben a szervezők létrehozták az Arany Pálma díjat, amelyet a fesztiválra benevezett legjobb filmnek szántak, ezzel felváltották az addigi Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíját. 1964 és 1974 között igaz visszatértek a Nagydíj elnevezéshez, de azóta viszont ismét az Arany Pálma a legmagasabb kitüntetés. 1998-ban létrehozták az úgynevezett Cinéfondation alapítványt, és a hivatalos válogatáson belül az azonos elnevezésű szekciót, hogy nemzetközi szinten támogassák a filmes alkotói munkát, és segítsék a kezdő fiatalokat neves filmkészítőkkel való találkozásban. Minden évben több, fikciós rövidfilmet készítő fiatal látogathat el, hogy bemutathassa alkotását. Az alapítvány párizsi lakhatást biztosít egy tucatnyi külföldi fiatal részére egy négyhónapos tanfolyam alatt, és segít egy nagyjátékfilm forgatókönyvének megírásában, havonta 800 euro költőpénzt ad, és ingyenes belépőt több párizsi filmszínházba. 2005-ben a Cinéfondation keretein belül alapítottak is egy műhelyt, hogy alkalom legyen összejönnie a fiataloknak és neves filmeseknek, amely továbbá segít filmjeik elkészítésében és forgalmazásában.

A 24 karátos Arany Pálma, csiszolt kristály párnán

Igaz ez kezdetektől turisztikai látványosság, de a fesztivált elsősorban azért hozták létre, hogy elismerésben részesítse a legjobb filmeket, rendezőket, és színészi alakításokat. A cannes-i fesztivál az elmúlt évek során a világ legjelentősebb filmes seregszemléi közé emelkedett. A filmes világ apraja-nagyja akar ezen a szőnyegen végigmenni, hogy megmutathassa magát a rendezvényen jelenlevő médiának. Cannes lélekszáma a fesztivál két hete alatt 70 000-ről 210 000-re emelkedik, és a Croisette-t közel 4500 újságíró özönli el. Ebből adódik, hogy a város kereskedelmi egységeinek, szállodáinak és éttermeinek forgalma erre az időre kiugróan magas lesz. A rendezvény előtt a házakat teljesen renoválják, a köztereket pedig alkalomhoz illően kidíszítik.

A Croisette-et újságírók hada lepi el a rendezvény idején

Cannes, a jó példa
Ki gondolta volna a 19. század elején, hogy az akkor még  szinte apró kikötővároskának is épp hogy nevezhető hely a XX. Század folyamán a világ egyik legjobban csengő városmárkájává válik. De minden nagy történet az első lépéssel kezdődik.

Hazánkban is egyre több város látja a márkázásának kulcsát a fesztiválokban. Ugyan jelenleg még kisebb hírű fesztiválokon vehetünk részt, de minden világhírűvé vált fesztivál kis rendezvényként kezdte. Emiatt biztatás és jó példa lehet a hazai települések előtt is Cannes.

A fesztivál képe madártávlatból

Keresni kell az egyedi témákat és vonásokat a fesztiválok esetében is! Cannes jó példa a marketing egyik vastörvényének működésére: légy első! Még ezt is hozzátehetjük: aztán maradj is a csúcson!
 

Illés Viola, Perlaky-Papp József
 

1915-ben a Canadian Pacific vasúthálózat egyik földmérője választott nevet Kanadában egy városnak, amelyet Vulcannak kereszteltek el. Abban az időben senki sem gondolta volna, hogy a város a névválasztás miatt „idegen lényeknek ad otthont”. A világon nagy sikernek örvendő Star Trek sorozat megváltoztatta a városka életét...
 

A Federation Starship makettje

A földmérő szándéka hasonlóan nemes volt, mint a későbbi sci-fi rajongóké, akik képesek bármi áron megvédeni és szembeszállni azokkal a „laikusokkal” , akik szerint Dr Spock csak egy ügyesen kitalált képzeletbeli karakter, a Vulcan bolygó (amely Dr. Spock hazája, városuk véletlen névrokona) nem biztos, hogy létezik, illetve az USS Enterprise csupán egy csodálatos makett.
1915-ben a város azért kapta a Vulcan nevet, mert a hely emlékeztette őt a római mitológia isteneire, ezért a tűz istenének, Vulcannak nevét választotta. Természetesen fogalma sem volt arról, hogy ez a későbbi generációnak mennyire kedvezni fog és milyen mértékű átalakulás és városképváltás megy majd végbe.

Menjünk vissza egy kicsit az időben, 1966-ot írunk és egy új TV sorozat debütál az NBC TV csatornán, az Egyesült Államokban. A sorozat címe: Star Trek.  Az albertai vulcaniak hamar felfedezték, hogy egy teljes ikerbolygóval rendelkeznek. Hiszen a Star Trekben főszerepe van egy Vulcan nevű bolygónak. Ők automatikusan adtak egy lehetőséget és kihasználták a helyzet nyújtotta adottságokat. Nagyon hamar jó néhány Star Trek témájú vonatkozása lett a városnak, és a rajongók valóságos zarándok helyként tekintettek és tekintenek a mai napig a Vulcan kanadai településre. Természetesen nem a névrokonság hozza ide a rajongókat és kíváncsiskodókat, ahogy ez a következő videóban kiderül...

Vulcan lakosai nagyon is jól érzik a marketinget és városmárkázás lényegét. A hatvanas évek sikerei után, úgy gondolták az itt élők, hogy fenn tartják a város és a Star Trek közötti furcsa véletlen által létrehozott kapcsolatot. A vendéglátás itt hosszú múltra tekint vissza így az idelátogatókat szívesen fogadják a kicsivel több, mint ezerfős városban. Ami még különlegessé teszi az amúgy is földöntúli helyszint, hogy gyakoribb idegen nyelvezetet hallani és olvasni, mint az „emberit” ugyanis itt a többen beszélnek vulcani nyelven, mint angolul.

A Federation Starship makett a város egyik leglényegesebb központi elme. Azok, aki látták többségben azt javasolják mindenkinek, hogy messziről nézzék meg, mert nem teljesen pontos másolata az eredetinek, de a város lakói így is nagyon büszkék rá. Nem csoda hiszen a közelben nincs más számukra, amivel büszkélkedhetnek, mindent a Star Trek-re alapoztak.

A híres ujjtartás és a hegyes fülek, amit Vulcan lakói is használnak.

A boltokban, az eladók vulcani élőlényre emlékeztető hegyes fület hordanak, és természetesen a sorozatban látható ruhát viselik. Minden mennyiségben lehetőség van vásárolni és fényképezkedni, még egy szimulátor segítségével egy pár percre elröpítenek az űrbe és végig vezényelhet akárki, mint hídparancsnok egy csatát az Űrben. Vulcan város ötösre vizsgázott, hiszen merészen belevágott az űrmárkázásba. 

Majer Renáta
(Forrás: wikipedia.hu, travelline.hu)
 

Tavaly magyar taggal bővült a népszerű Slow City mozgalom! A dél-alföldi Hódmezővásárhely csatlakozott hazánkban elsőként az élhető városok közösségébe. Utánanéztünk, miért is lehet jó dolog egy lelassult város. Bár szerintünk, akinek volt már szerencséje nagy, ipari városban élni, annak talán nem kell sokat magyarázni az okokat…

Csiga-biga gyere ki, ÉL a házad ide ki’

Egy kis történelem

A Slow City mozgalmat 1999-ben négy olasz kisváros: Bra, Greve in Chianti, Orvieto, Positano alapította. Napjainkban a világ 16 országának: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Olaszország, Új Zéland, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Dél-Korea, Svédország, Svájc, közel 140 városa követi a mozgalom célkitűzéseit. 

Az élhető város célja a városi és regionális környezeti értékek védelme, fejlesztése, a helyi sajátosságok megerősítése. Kiemelt figyelmet fordítanak a helyi kultúrára, a tradíciókon alapuló termékek előállítására, és a hagyományos termelési eljárások védelmére. A fejlesztéspolitika kialakítása olyan, ami elsősorban a közösség igényeihez igazodik. Csak olyan beruházásokat támogat és valósit meg, ami a történelmén, kultúráján, hagyományain alapul. De mindenekelőtt a helyi közösséget erősíti, védelmezi, és a városokban élők életminőségét javítja. A mozgalom érdekes gondolata szerint még a saját városunkban is lehetünk turisták. Nem véletlen a ’slow’ kifejezés, „Lassíts!” kicsit és lásd meg a valódi értékeket, amelyek mellett nap, mint nap elmész. Olaszország már több Slow mozgalom kiinduló pontja, mondhatni szülő hazája. Talán a mediterrán éghajlat és a tradícionális társadalom még élő gyökerei indokolhatják az olasz fogékonyságot erre a koncepcióra. A Slow City csigalogóját birtokló városban a polgárok nyugodtan, kényelmesen élhetnek.

Vissza a jövőbe? – a lelassult városok koncepciója szemben áll a globalizálódott nagyvárosokkal 

Komolyan veszik a „lassúságot”

A mozgalom tagjai egy okiratban foglalták össze a Slow city által képviselt elveket. Ha egy város tag lesz akkor, bekerül a neve a Slow listába, valamint használhatja a mozgalom igen találó, csiga alakú logóját. Innentől kezdve részt vehet az évente megrendezésre kerülő közös találkozón, ahol kicserélhetik tapasztalataikat, tanulhatnak egymástól.

„Az élhető város” koncepciója 55 ajánlást tartalmaz, aminek meg kell felelnie a városoknak. Hat kategória alapján mérnek fel egy várost, vagy épp egy országot.

1. A környezetvédelmi politika,
2. Az infrastruktúra,
3. A minőségi városi szövetség,
4. A helyi termelők és termékek segítése, ösztönzése
5. Az egészségügyi szolgáltatások
6. A „Citta” slow tudatosság

Ezek azok a pontok, amelyek alapján gyorsan át lehet világítani egy települést. Ha valamely város elnyeri a Slow City tagságot, és használja a kis csiga logót, az bizony felelősséggel jár. Időnként a logó birtokosait ellenőrzik, hogy valóban minden úgy működik-e, mint amit a mozgalom képvisel. Rendszeresen megbizonyosodnak arról, hogy a település tartja-e magát a "városszövetség" alapelveihez, nem hoz-e szégyent a többi városra, országra és nem utolsó sorban magára a mozgalomra. A belépés a városok vagy országok számára teljesen nyitott. Aki megfelel a belépési kritériumoknak, az nyitott kapukkal találkozik. A lényeg, hogy az alapfeltételeket teljesítse, majd továbbra is tartsa magát azokhoz.

Középen a már említett logó, körülötte pedig négy alapfilozófia (fenntartható folyamatok és kereskedelem; magad minőségigény; a történelmi-kulturális értékekre való büszkeség; nyílt és megbízható kommunikáció)

A következő célokat tartja fontosnak a Slow City mozgalom:

• Városi környezet esztétikailag és minőségileg színvonalas legyen
• Tökéletesíteni az életminőséget a városokban
• Ellenállni a homogenizációnak és a globalizációnak
• A környezet védelem fontossága
• A kulturális sokszínűség és az egyediség az egyes városokban
• Ösztönzőleg hathat egy egészségesebb életmód

A városi idill természetes a „slow city” címet viselő városokban

Slow city-rangsor

Az élhető városok a tisztes cím viselése mellett egy rangsorba is bekerülnek, melyet évente állítanak össze. Egy százpontos listán helyezik el a városokat, melyen a nyolcvan pont fölötti eredmény szinte problémamentes életkörülményeket jelent, 80 pont alatt csak bizonyos gondok nehezítik a mindennapokat, 70 pont alatt ezek komoly hatással vannak a mindennapokra, 60 pont alatt a városok élhetősége „komoly kihívásokkal néz szembe”, 50 pont alatt pedig az életkörülmények legtöbbjére igaz ez. 

A kanadai Vancouver immáron ötödik éve megszakítás nélkül, az első helyen végzett az Economist Intelligence Unit (EIU) legélhetőbb városokat tartalmazó világrangsorán. Az 578 ezer fős lakossággal rendelkező kanadai Vancouvert először 2007-ben találták a legélhetőbbnek, idén pedig 98 ponttal ismét az első helyen végzett.

Az első tíz helyezett városok az alábbiak:

1. Vancouver (Kanada)
2. Melbourne (Ausztrália)
3. Bécs (Ausztria)
4. Toronto (Kanada)
5. Calgary (Kanada)
6. Helsinki (Finnország)
7. Sydney (Ausztrália)
8. Perth (Ausztrália)
9. Adelaide (Ausztrália)
10. Auckland (Új-Zéland)

Vancouver már ötödik éve birtokolja az előkelő 1. helyet

Mi a helyzet magyar földön?

Magyarországon is találunk immár „élhető várost”!. Hódmezővásárhely 2009-ben jelentette be, hogy csatlakozni kíván a nemzetközi Slow City mozgalomhoz. „A világ 16 országának közel 120 városával szövetségre lépve Hódmezővásárhely lehet az első magyar Slow City” – tették közzé a város honlapján 2009 augusztusában. A polgármester akkor elmondásai szerint a város már azelőtt tett több területen is előrelépést (pl. kerékpár- és gyalogutak felújítása, megújuló energiaforrások használata), így jó eséllyel indultak a nemes rang kiérdemlése felé. Úgy tűnik, Lázárék törekvései valóban sikeresnek bizonyultak: 2010. szeptemberében Gian Luca Marconi, a nemzetközi Cittaslow szervezet elnöke, Arnoud Rodenburg alelnök, valamint Pier Giorgio Oliveti, a Cittaslow központ igazgatója sajtótájékoztató keretében jelentették be, hogy Hódmezővásárhely városa megfelel a mozgalom elvárásainak. 

A képen a polgármester, Lázár János, amint bejelenti a jó hírt

Így tehát Magyarországon a dél-alfoldi város lépett be elsőként az „élhető városokat” felölelő Slow City mozgalomba. Vásárhely lett továbbá a szervezet magyar központja, mely, mint ilyen, a többi hazai települést fogja segíteni, hogy ők is sikeresen tagjai válhassanak a mozgalomnak – áll a város hivatalos honlapján.

Hódmezővásárhely – az első magyar csigás város

Hogy miképpen sikerül a városnak más magyar települést is hasonló eredményhez segíteni, az még a jövő kérdése, azonban egy már biztos: a fenntartható városfejlesztés, valamint a harmonikus életminőség hazánkban is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Várjuk a további „belassult” magyar városokat!

Schmieder Nándor

Avagy egy 19. századi párizsi pláza marketingje

19. században 21. századi márkázás módszerek? Igen! Méghozzá a francia Émile Zola regényében, a Hölgyek örömében. A könyv egy plázáról szól, amely szinte minden tekintetben megelőzte korát. Vásárlói útvonal tervezés, garancia, házhozszállítás aznap, sajátmárkás termékek, akciók, önálló márkamagazin, és word-of-mouth marketing – mind-mind megtalálható a valós történeten alapuló regényben.

Ki gondolná, hogy egy 1883-ban megjelent regény a márkázásról is szólhat?

Zola az 1883-ban írott „Hölgyek örömében” nem a fantáziájára hagyatkozott. A világ első bevásárlóközpontjáról, Párizs egyik leghíresebb áruházáról a ’Le Bon Marché’-ról mintázta ’plázáját’. Sőt, annak zseniális igazgatója, Octave Mouret sem a képzelete szüleménye, hanem maga Aristide Boucicaut, a ’Le Bon Marché’ alapítója volt. Akinek célja csupán ennyi: „Párizson az asszonyok uralkodnak, az asszonyokon meg mi fogunk.”

Célkeresztben a női nem
Vezérlő elve a nő kihasználása volt, természetesen csak fogyasztói értelemben: „Enyém a nő, másra meg fütyülök!” – szólt a jelmondata. Ördögi furfanggal alakította ki a stratégiáját és vetette be azokat a reklámfogásokat, melyekkel meghódította a női fogyasztókat. Céljainak még magánéletét is alárendelte. Ugyanis az volt a babonája, hogy egy nagy divatárucég igazgatójának legényembernek kell lenni, ha meg akarja tartani a hím uralmát női közönségének túláradó vágyain. Ha asszonyt hoz a házhoz, az elkergetheti a többi nőt. Ez a trükk örökérvényűnek bizonyult, elég, ha arra gondolunk, hogy a popzenei fiúbandák tagjainak sosincs barátnője – legalábbis hivatalosan.

Minden a nők körül forog

Az új templom
Az áruház igazgató, Mouret szerint a nő nem bír ellenállni a reklámnak és a leértékelt árunak. Képesek felesleges dolgokra is kiadni a pénzt, ha azt hiszik, hogy előnyös üzletet kötöttek. Mouret ezért szentül hiszi, hogy egy új vallást teremtett a nőnek. Szerinte az asszonyi nyugtalan lélek lecsendesítésére és üres óráinak eltöltésére a hagyományos értelemben vett templom csendje mér nem képes. Ezt a modern korban (vagyis az 1880-as években) csakis egy bevásárlóközpont adhatja meg. De nézzük, hogyan érte el ezt a vallásos imádatot!

Hiába, egy gyönyörű ruha gyógyír minden bűnre

Aréna méretek
A ’Le Bon Marché’ egy monumentális divatház volt. Területe egy egész utcahosszt elfoglalt, óriási kirakataival és ablakaival uralta Párizst. 40 osztálya volt, egészen a tollosztálytól az illatszerig, sőt még bútorosztálya is akadt. Több mint 2500 bentlakásos személyzettel, és 150 paripát magába foglaló istállóval, azaz fogalmazhatunk úgy is, hogy külön logisztikai parkkal, rendelkezett.

Aristide Boucicaut megteremtette a mai plázák ősét

Tiszta IKEA
Hiába, nincs új a nap alatt. Gondoltuk volna, hogy az IKEA labirintusos, ’ide-oda vezetlek’ rendszerét a Hölgyek örömében, azaz a ’Le Bon Marché’ áruházban is alkalmazták? Mind a 40 osztályt úgy alakították ki, hogy kénytelenek legyenek átmenni rajta a vásárlók, hiszen így olyan részlegeket is érintettek, ahová egyébként be sem tették volna a lábukat. Közben persze megláttak ezt-azt, aminek nem tudtak ellenállni.

Pláza akkor és most

A TESCO is tőle koppintott?
A ’Le Bon Marché’ az elsők között dobott piacra sajátmárkás termékeket. Ezek voltak a cég különlegességei, és kizárólagosan csak az áruház forgalmazta azokat. Ilyen volt a „Hölgyek Öröme kesztyű”, a „Hölgyek Öröme szappan”, sőt saját selyemanyaga is volt, „Párizs Öröme” néven.

Nem kell a púder, csak ha örömet okoz

Az első akcióhős
Gondoltuk volna, hogy a szezonvégi kiárusításokért is Mouret igazgató úrnak kell hálát rebegnünk? Pedig igen! Ugyanis, az volt az üzletfilozófiája, hogy az árukészletet a lehető leggyorsabban le kell cserélni, ezért pedig a régi cuccoktól meg kell szabadulni, akár veszteséggel is. Így megalkotta az árcédulát, és az árakat jól látható módon kiírták a kirakatokban. A vásárlók ezzel végre megkímélhették magukat attól a nem éppen kellemes szituációtól, amikor az eladó előtt leégve egy udvarias „majd még meggondolom” mondat elrebegése után gyorsan elillantak az üzletből.

Az újdonságokra mindenki kíváncsi

Fedex Aznapra
Bevezették a házhozszállítást is, méghozzá nem is akármilyen határidővel: a rendeléseket estig mind ki kellett hordani. Mindezt abban a korban, amikor lovas kocsival közlekedtek! Saját automatizált, gőzzel hajtott szállító sorai is voltak. Mi több, a rendeléseket lovas kocsival még külföldre is elvitték – a kocsikon az áruház logóját jól kiemelve.

„Csak tessék elvinni, nagyságos asszony, majd visszavesszük”
És ezzel a kijelentéssel megkezdődött a garancia és a jótállás korszaka. Ez az újabb ötlete megint csak a stratégiája része volt: elkapni a legellenállóbb női vásárlókat, akik eddig nem dőltek be az olcsó termékek hadának.

Sales mesterfokon

Jutalékos rendszer
„Az ember azt adja el, amit akar, ha érti a dolgát. Éppen ez a mi diadalunk.” - mondta Mouret. És hogy dolgozói el akarjanak adni, jutalékot kaptak. A tapasztalata az volt ugyanis, hogy még a legócskább áru is gyorsabban elkel, ha eladásáért pénz jár. Sőt még ennél is továbbment: azzal is érdekeltté tette alkalmazottait, hogy meggyőzte őket, fektessék pénzüket a cégbe. Ezt ma munkavállalói részvénycsomagnak neveznénk.

Reklámgéniusz
Legfőbb erőssége a hírverés volt. Külön reklámosztálya volt és szakértő kirakatrendezője. Hirdetési ’stratégiája’ újsághirdetésekből és plakátokból állt. Utóbbival teleszórták az egész várost, még a színházak függönyein is lógtak. Ez kitűnő ötletnek bizonyult abban a korban, ahol a színházak a kulturális és társasági élet központjainak számítottak.
Kirakatait kivilágította, így szinte jelzőfényként vonzották a nézelődőket. Ráadásul mindig egy témára összpontosított, és olyan grandiózus, lehengerlő dekorációkat alkalmazott, melyek látványosságszámba mentek.

Nemcsak a legalacsonyabb árak, de a 3. emeleten még különleges gyermekfodrászat is várja a vásárlókat

Magazin mintákkal
Elsőként szerkesztetett katalógusokat, melyek az áruház szezonális újdonságait tartalmazták. Ráadásul külön anyagminták, finom, puha kelmék voltak benne, ezzel a fogással pedig egy másik érzékszervre mért csapást, ami a hölgyek újabb gyengesége volt: a tapintás. Ha ez még nem lenne elég, a katalógusokat külföldön is terjesztették.

Vajon milyen lesz az idei kosztüm és konfekció divat?

Tömeg látszata
Ugye, hogy mi is szívesebben megyünk be oda, ahol többen vannak, sőt, ahol egyáltalán vannak? Az áruházigazgató is tudta ezt, ezért a főbejárat előtt mindig ki volt pakolva a leértékelt áru, erre pedig jött a nép. Annyian, hogy a bejáratot is elállták, azt a látszatot keltve, mintha már többen be sem férnének az áruházba. Holott az gyakran félig se volt!

Zaj, nyüzsgés, tömeg – mert az „élet életet vonz”

„Nálunk szeretik a vásárlókat”
Hangoztatta mindig az igazgató. Bizony, ez volt az a hely, ahol a vevőt körbeugrálták. Például az áruházban két bársonypárnás felvonót üzemeltettek, hogy a kényes hölgyeket megkíméljék a lépcsőmászástól. Mouret nem gyermekmegőrzőt talált ki, mint az manapság szokás, hanem ’férjmegőrzőt’. A vásárló asszonyaikra várakozó, megfáradt férjeknek külön olvasószalont alakított ki, ingyen frissítővel és kétszersülttel.
Hogy a gyerekek se maradjanak ki a brandingből, piros lufikat osztogattak a gyermekosztály megnyitóján, melyeken az áruház neve díszelgett, óriási betűkkel. A tavaszi kollekció bemutatóján pedig azok a hölgyek, akik vásároltak az újdonságokból, ibolyacsokrot is kaptak a pénztáraknál.

A nyári kollekciónak is örülni fognak

Elit word-of-mouth
Ezeknek az apró ajándékoknak hatalmas erejük volt, melyek állandó beszédtémái lettek az előkelő hölgyek szalonjainak. Ők pedig ezerszer hatékonyabb reklámnak bizonyultak, minden másnál, hiszen szájról szájra járt az áruház híre. Így eljutottak azon felső tízezer füleibe is, akik varratták a ruháikat, sőt társadalmilag elfogadhatatlan viselkedésnek tartották, ha ők maguk járnak vásárolni. E szokásuk hamarosan átalakult és lassacskán az áruház legfontosabb fogyasztóivá váltak. A ’Le Bon Marche’ mindenkit bevonzott…

Hölgyek egymás közt

Hajnal Mónika, Papp-Váry Árpád
 

A Facebook közösségi oldal a focisták körében is egyre népszerűbb, az imázsépítés kiváló eszköze. A legnagyobb sztárok is megjelentek az oldalon, így növelve rajongótáborukat: Beckhamet és C. Ronaldo-t lájkoltad már? Kalózkodjunk kicsit, és nézzük meg a focisták képeit, kommentjeit, és hozzászólásait. Ki, hogyan, és mire használja a Facebook és a közösségi média által nyújtotta lehetőségeket. Vigyázat, a Face Testvér mindent lát.

A Facebookon a legtöbb focista, akik nagy múltú kluboknál játszanak (Manchester United, Real Madrid, Barcelona, Chelsea, AC Milan, Bayern München) rendelkeznek folyamatosan frissülő ún. „official” rajongói oldalakkal. Ez egy jó út, imázsépítés az játékosoknak és a kluboknak is, kitűnő kommunikációs felület.

A külföldi focisták közül Cristiano Ronaldo toronymagasan vezet a lájkok versenyében, hivatalos profiloldalát 22,5 millióan szeretik már. (ez a szám naponta több ezerrel növekszik) Folyamatosan jelentkezik friss bejegyzésekkel, képekkel, videókkal, sokszor a telefonjáról is küld híreket. Legutóbbi bejegyzéseiben szomorkodik, hogy sérülése miatt nem játszhat a portugál nemzeti csapatban, majd a BL sorsolás után izgalmas mérkőzéseket vár a Tottenham elleni találkozóktól. Megemlékezik a Japán katasztrófa áldozatairól, majd új, limitált szériás óráját ajánlja. Korábban gratulált Mourinhonak az év edzője címéért, valamint megköszöni, hogy már a Twitteren is több, mint 2 millióan követik.

„Tetszik” a Facebook, "Nem tetszik"?

A népszerűségi lista következő helyén ki más állhatna, mint a mindig megújuló, mértani pontosságú szabadrúgásairól elhíresült márkagyáros, David Beckham. Hivatalos Facebook oldala 8,7 millió rajongóval büszkélkedik. Profiloldala folyamatosan frissül, legutóbbi bejegyzésében megjegyzi, hogy milyen büszke, hogy a következő (LA Galaxy-Real Salt Lake) meccsen ő viselheti a csapatkapitányi karszalagot, majd legfrissebb reklámjára hívja fel a figyelmet. Korábban a brazil világbajnok Ronaldót élteti, hogy a világ egyik legnagyszerűbb játékosa, és hogy megtiszteltetés volt vele játszani a Real Madridban. A Facebookon tette közzé többek között azt is, hogy várják a negyedik gyereket, és hogy a Tottenhamnél edz. Ezenfelül aktuális képeket, fotókat, videókat oszt meg magáról. Nevére keresve a FB-on több mint 30 oldal, csoport, személy jött ki, több tízezres nagyságú lájkolásokkal, ami elárulja, hogy népszerűsége egyáltalán nem csökkent, mióta Amerikában focizik, sőt. Érdekesség, hogy a Twitteren több oldalt is találni, ami „offical” név alatt fut, ezek között a legnépszerűbb 50 000 körüli követővel rendelkezik.

David Beckham Amerikában is töretlenül népszerű, amiben a Facebook nagy szerepet játszik

Most pedig nézzük meg, egy-két nagynevű focista bejegyzéseit: Del Piero (Juventus) a Facebookon jelentette be, hogy megszületett a gyermeke, folyamatosan posztol angolul és olaszul is, sokszor jelentkezik be telefonjáról. Legfrissebb bejegyzéseiben a hétvégi gólját és örömét publikálja,  és gratulál édesapjának, magának és minden apukának apák napja alkalmából. Nemrég azt írta, hogy útban van Genova felé, aztán, hogy megpróbálom túlélni a lázat, valamint sok szerencsét kívánt Japánnak, hogy bejutott az Ázsia Kupa döntőjébe. Korábbi bejegyzéseiben ő is a brazil Ronaldo előtt tiszteleg.

Steven Gerrard (Liverpool) hivatalos oldalán a legfrissebb eredmények, cikkek és képek jelennek meg, illetve felhívás szavazásokra, véleménynyilvánításra. Gerrardnál látszik, hogy mostanában kezdi aktívabban használni a Facebookot, egyre több bejegyzést tesz közzé a Liverpoollal kapcsolatban, vagy legutóbb épp az angol válogatott meccsére hívja fel a figyelmet.

Kaká a Real Madrid brazil származású aranylabdás sztárja legutóbbi bejegyzésében saját hivatalos oldalait promotálja, korábban pedig gyűjtést szervezett éhező gyerekek számára. Ronaldo visszavonulásakor ő is posztokkal, videókkal, egyaránt portugálul és angolul, tisztelgett a Fenomén nagysága előtt.

Aki már csapdába esett

Korábban Ryan Babel, liverpooli játékos került kellemetlen helyzetbe, amikor a Twitteren gúnyolódott Howard Webb-bel, a Manchester United elleni FA-kupa-mérkőzés játékvezetőjével. Webb már az első percben megítélt egy jogtalan tizenegyest a MU javára Dimitar Berbatov műesése után, majd az első félidőben piros lapot adott Steven Gerrardnak. Babel még aznap este kirakott egy képet Webbről a Twitter-oldalára, és a fotón Manchester United-mezben ábrázolta a bírót, arra utalva, hogy szerinte az ellenfélnek fújt. Hogy mindezt nyomatékosítsa, meg is jegyezte: "Őt nevezik a világ legjobb játékvezetőjének? Röhej!"

Természetesen az angol szövetség jócskán megbírságolta, melynek összegét a Facebookon rögtön vitatta a következő bejegyzéssel: „€12000 What The Hell” (12ezer euró, mi a fene).

Webb az említett MU mezben

2011. március 25-i adatok

Faltusz Viktória

Lascala – spanyol bor a kínai piacon

Manapság a kínai piac az elsőszámú kihívás a világ borkereskedői számára. A csábító eladási lehetőségek mellett szembe kell nézniük a termelőknek és a kereskedőknek a kulturális különbségekkel, az eltérő fogyasztói szokásokkal. Emiatt a spanyol borok bevezetése a kínai piacra nem egyszerű feladat.

A franciák, akik elsőként jelentek meg a kínai piacon a hagyományt állították kommunikációjuk középpontjába. A spanyol tervező, Eduardo del Fraile egy másik gondolatmenet alapján indult el: a spanyol és a kínai kultúra ötvözésével teremtette meg a Lascala márka csomagolását. Mindez olyannyira jól sikerült, hogy 2010-ben elnyerte Pentawards nemzetközi csomagolás- és dizájnverseny ital-kategóriájának első díját.
Az üvegen fehérre maszkírozott ázsiai arcok jelennek meg, mely a kínai színházra utal, és fejükön egy-egy hullámos, sötét tincs, ami a spanyol flamenco-hagyomány sajátossága. Ezen kívül számos más jelkép megfigyelhető a háromfajta Lascala bor csomagolásán: a rosé cimkéjén egy tipikus spanyol fejdíszt láthatunk egy kínai nő hajában, a fehérboron egy legyező jelenik meg, amely mindkét kultúrában szimbolikus tárgy, a vörösboron pedig felbukkan a fehérre mázolt arcú flamenco táncosnő.

A palackok egy különleges, piros pöttyökkel díszített papírborítást kaptak, ami egyszerre ábrázolja a flamenco táncosok ruháját és a jin-jang szimbólumot. A tervező ezen felül még a tipográfiára is külön figyelmet fordított: az európai betűk vertikálisan jelennek meg, mint a kínai írásmódban.

A Lascala az 1880-ban alapított Vivanza borászat nevéhez fűződik, amely La Alberquilla-ban található, az ország dél-keleti részén, Yeste városa mellett. Jelképük az oroszlán, mely boraik erősségét, szenvedélyességét és borászaik elhivatottságát hivatott reprezentálni. A borászat több neves díjjal is büszkélkedhet: 1892-ben a legjobb bor díját nyerték el a kolumbiai világkiállításon, 1982-ben pedig a chicagoi világkiállításon kaptak tiszteletérmet. Szőlőfajtáik között találhatunk Sauvignon Blanc-t, Chardonnayt, Monastrellt, Syraht, Pinot Noirt és Merlot-t.

Kétségtelen, hogy a bor sikerének egyik titka a kulturális szimbólumok ügyes felhasználásában rejlik. A szimbólumok megjelenése segít elhelyezni a bort a fogyasztók fejében, valamint értéket, történelmet és évszázados hagyományokat társít hozzá. Az erős kulturális szimbólumok részben elvégzik a márkázást, ezzel lehetőséget teremtve a kínai piac meghódítására.

Konkoly Zsófia, Perlaky-Papp József

A Márkagyár tapasztalatai az MLSZ Fórumon III.

A Magyar Labdarúgó Szövetség 110 éves évfordulójának alkalmából fórumot szervezett a Papp Lászó Sportarénába a hazai labdarúgás megmentéséért és felvirágozatásáért. Az egész napos eseményen a labdarúgás társadalmi és üzleti kérdései kerültek napirendre, délelőtt négy szekcióban tartottak előadásokat a meghívott vendégek (társadalmi bázis, társadalmi kapcsolódások, feltételrendszer és fenntarthatóság, labdarúgás és üzlet), délután pedig kerekasztal beszélgetések keretében adtak áttekintést a továbblépés területeiről, irányairól.

Az eseményen jelen volt a magyar labdarúgás színe-java, néhány név a teljesség igénye nélkül: szakvezetők (Egerváry Sándor, Mezei György, Mészöly Géza), MLSZ fejesek (Csányi Sándor, Borbély Zoltán, Nyilasi Tibor), volt és jelenlegi labdarúgók (Illás Béla, Lipcsei Péter, Vincze Ottó, Böőr Zoltán), futsal és nőifoci képviselők (Ragadics Ferenc, Kiss László, Hevesi Tamás), tévés műsorvezetők és kommentátorok (Hajdú B. István, Faragó Richard, Schulek Csaba, Máté Pál).

A Márkagyár munkatársai megtudták az előadóktól a lehetséges új utakat a labdarúgásban, a kommunikáció és marketing új irányvonaláról. Hangsúlyozottan megjelent a közösségi média használata, és a benne rejlő még kiaknázatlan lehetőségek. A futball népszerűsége 3. helyen áll a facebookon a kosárlabda és az amerikai foci után. A külföldi klubok, és focisták már előszeretettel alkalmazzák az imázsépítés e fajta eszközét, pl. Cristiano Ronaldo-t már több, mint 20 millióan szeretik, a klubcsapatok közül pedig a Manchester United a legnépszerűbb 10 millió feletti lájkolóval.

Ennek kapcsán Szily László Indexes blogger előadásán elhangzottak több, mint gondolat-ébresztőek:  „Rúgd ki a pályaedzőt és vegyél föl egy főállású facebookozót, mert jól kommunikálni könnyebb, mint jól focizni”. Néhány beszédes adat ide kapcsolódva: az MLSZ-nek 385 követője van, de biztató adatokat produkálnak a sportorgánumaink, a nemzeti sport és a sport tv 50 ezer feletti lájkolóval rendelkezik. Puskás a legnépszerűbb magyar 79 ezer, és Dzsudzsák 12 ezer rajongóval.

Ez is egy iránya lehet a tömegek megmozdítására, a szurkolók becsalogatására a stadionokba, mert ezek a közösségi oldalak alkalmasak lojális közösségek építésére. Nem kell nagy műveletekre gondolni: elég például ha a facebookon folyamatos aktivitásra buzdítjuk szurkolóinkat, képekkel, élménybeszámolókkal meccsekről, és a csapat idegenbe utazásairól.

Kiss László, a női válogatott kapitányától megtudtuk azt is, hogy miért van szükség nőifocira, és nőkre a pályán és a pálya szélén: Munkahelyet teremt, nézőket vonz, illetve növeli a férfi labdarúgás reklámértékét is. A női labdarúgás jelmondata: „2011-től: mondj igent a másik nemre”.

Málnay B. Levente (Chello Central Europe vezérigazgatója) előadásában kitért a labdarúgásban forgó pénzekre, a bevételek négy alappillérére (jegybevétel, merchandising, közvetítési jogdíjak, szponzoráció). Magyarországon a televíziós jogdíjak megsokszorozódtak, mára nagyjából a helyére kerültek, (20 %-át teszi ki a csapatok bevételeinek), azonban a többi pillér messze elmarad a szükségestől. A folyamatos működéshez több lábon kell állni, a bevételeknek összhangban kell lenniük egymással. Termékként kell kezelni a focit, pontosan definiált célok szükségesek. A közösségépítés és az élmény generálása révén a jegybevétel is növelhető, elsősorban nem pénz és sportsiker kérdése, hanem tudatos marketingmunka eredménye a felépített márka. Kiemelte: mindenre le kell csapni, sztorivá kell alakítani, aminek reklámértéke van: „Legyen a magyar foci egy jó sztori”.
Bejelentette, a Sport Televízió most induló kampányával szolgálja a magyar labdarúgás ügyét: keresik Magyarország legcsaládbarátabb klubját. Ez nagyon jó kezdeményezésnek tűnik. Lényege, hogy a tavasz folyamán egy háromtagú zsűri (MLSZ, Sport TV, médiapartner) figyeli a klubok tevékenységeit. A Sport TV vállalja, hogy a győztes csapat összes hazai mérkőzését közvetíteni fogja, valamint egy hosszabb anyagot készít a klubról, ezen felül a győztes csapat stadionjában rendeznék a Magyar Kupa és a Ligakupa döntőjét is. Cél a családok, nők és gyerekek bevonzása a stadionokba, újra családi élménnyé és programmá tenni magyar bajnokikat.
Példaértékű kezdeményezés!

A későbbiekben fény derült, számos lehetőségre, a média és a futball kapcsolatának erősítésére, ami szintén járható út: pl.: jegyek felajánlása nyereményjátékokban, labdarúgók szereplése magazinműsorokban, labdarúgók oktatása hogy álljanak a médiához. Továbbá kvízműsorok, klub TV, vagy az utánpótlás-mérkőzések közvetítése javíthatja a labdarúgás televíziós megjelenését.

A futballmarketing és futballsztárok a médiában kerekasztal beszélgetésen többek között a következő kérdések mentén folyt a diskurzus: Futballsztár vagy „celeb” kell-e a magyar fociba? Létezik e még a „bunkó focista” sztereotípia? Milyen hatással van a labdarúgás üzletre a sztárok megléte?

Buzgó József szerint a jelenkor magyar futballsztárja kétségkívül Dzsudzsák Balázs, aki bármikor bármilyen körülmények között a média rendelkezésére áll, ha kell, visszahívja a sajtót, ha kell, táncol egy újságcikk kedvéért. A pályán kívüli magatartás legalább annyira fontos a sztárság szempontjából, mint az eredmény. Szalai Ádám lehet a következő ilyen futballistánk, akiben szintén megvan a potenciál a sztárrá váláshoz: Fiatal, nyelveket beszél, az egyik legnépszerűbb bajnokságban játszik kirobbanó formában. Ez az, ami kell a népnek, pozitív példakép, akikre a kisgyerekek is felnézhetnek.

A futballmarketing jelenleg gyerekcipőben jár Magyarországon, de most a lehetőség adott, már csak élni kell vele, nekünk, szakembereknek. (Illetve már van egy pozitív példa is: Az Audi győri szerepvállalása során több mint 1 millió euróval támogatja a város labdarúgását.)

Meglátjuk, mi történik a következő 10 évben!
Csányi Sándor MLSZ elnök mindenesetre vázolta a stratégiát, amibe a felsoroltak illeszkedhetnek.

Forrás:

www.labdarugasforuma.hu/

Faltusz Viktória

A Márkagyár tapasztalatai az MLSZ Fórumon II.

A Magyar Labdarúgó Szövetség 110 éves évfordulójának alkalmából fórumot szervezett a Papp Lászó Sportarénába a hazai labdarúgás megmentéséért és felvirágozatásáért. Az egész napos eseményen a labdarúgás társadalmi és üzleti kérdései kerültek napirendre, délelőtt négy szekcióban tartottak előadásokat a meghívott vendégek (társadalmi bázis, társadalmi kapcsolódások, feltételrendszer és fenntarthatóság, labdarúgás és üzlet), délután pedig kerekasztal beszélgetések keretében adtak áttekintést a továbblépés területeiről, irányairól.

Az esemény talán a vártnál is nagyobb sikert aratott, közel 1400-an regisztráltak a fórumra, a legtöbben természetesen Orbán Viktor miniszterelnök, Csányi Sándor MLSZ elnök és a spanyol küldöttség, Fernando Hierro és Ginés Meléndez beszédére, előadására voltak kíváncsiak.

Orbán Viktor ígérete: Közös erőfeszítéssel kell rendet tenni a magyar futballban

„Az elmúlt évek következtében az ország gödörbe került, amelyből csak együtt, összefogással tudunk kilépni. Az idei év a megújulás éve, de nemcsak politikai értelemben, hanem a gazdaság, a kultúra és a sport szempontjából is."

A miniszterelnök azt mondta, a kormány az egészségmegőrzés szempontjából tekint a sportra, s hozzátette, „szégyen, hogy Magyarország az utolsó helyen áll abban a rangsorban, amely az Európai Unió egyes tagállamaiban a rendszeres testmozgást végzők százalékos arányát mutatja. Az egészségmegőrzés legbiztosabb módja a rendszeres testmozgás, s a kormány innen közelít a focihoz” – tette hozzá a miniszterelnök.

„Nálunk a lakosság 1,3-1,5 százaléka igazolt futballista, miközben az uniós átlag ennek kétszerese, a labdarúgásban sikeres országoknál pedig 10-15 százalék”. Orbán végezetül azt mondta, korábbi ígéretét betartva a rend és a biztonság érdekében a Parlament azonnal életbe lépteti a szükséges törvényeket, amint ezek előkészítése megtörtént, biztosítja a pénzügyi fedezetet, az utánpótlás-nevelést pedig állami feladatnak tekinti.

Csányi Sándor-az MLSZ elnöke, Fernando Hierro-Spanyol Labdarúgó Szövetség Sportigazgatója, Orbán Viktor-Miniszterelnök

Csányi Sándor: 238,7 milliárd forint kerül a magyar futballba 2020-ig

„Jelenleg a magyar futballban sem a pályán, sem azon kívül nincs profizmus – fogalmazott az MLSZ első embere. – A március elején nyilvánosságra kerülő stratégiai terv vázlatában igyekeztünk minden részletre kiterjedően kidolgozni a javaslatainkat."

Csányi azt mondta, az igazolt játékosok számát szeretnék megduplázni, szélesíteni akarják a magyar labdarúgás tömegbázisát. Valamint kijelentette, hogy „Fontos a klubcsapatok és a válogatott eredményessége, ugyanakkor a sportág népszerűsítésére is nagy hangsúlyt kell fektetnünk".

Kiemelt célok és eszközök összefoglaló bemutatása-Népszerűség

Az MLSZ 2011-2020 stratégiájának legfőbb elemei:

• 1. Tömegbázis szélesítése: Mindenki a pályára
• 2. Licensz rendszerek folyamatos továbbfejlesztése
• 3. Gazdálkodás: átláthatóság, fenntarthatóság, hatékonyság (Adókedvezmények, állami támogatás, növekvő bevételek, kisebb költségek, társasági adókedvezmény.) Valamint a hírek szerint a FIFA be fogja vezetni a pénzügyi fair play-t, hogy csak annyit költhessenek a klubok, amennyit legálisan el tudnak érni.
• 4. Infrastrukturális háttér biztosítása: több száz új pálya építése, 3-4 nagyvárosi stadion UEFA szintű rekonstrukciója, felépítése. (További elemei: lakóhelyi pályák, iskolaudvari pálya program, biztonságos stadionok)
• 5. Szakember képzés: minőségi képzéssel a nagyobb szakértelemért (edzői és játékvezető képzés javítása)
• 6. Utánpótlás nevelés: Bozsik program újjáélesztése, 8-9 akadémiával asz ország lefedése.
• 7. Grassroots: minden, ami labda, és nem profi. (Amatőr foci, női foci, gyermek foci, futsal, old boys, fogyatékosok támogatása)
• 8. Sport egészségügy: Legmodernebb technológiák és a legfelkészültebb sportegészségügyi szakemberek.
• 9. Népszerűség-élményt nyújtani, marketing fogások alkalmazása, jól kommunikálni, internet kiaknázása, biztonság, családi program. A foci legyen szórakozás!
• 10. Társadalmi funkció: A foci-nemzet, az összetartozás tudat és büszkeség erősítése.
• 11. Minőségi labdarúgás: Javulás az eredményesség terén is. Cél, hogy 2017-re a válogatott a világranglista harmincadik helye környékére jusson.

Források:

www.nemzetisport.hu/magyar_valogatott/csanyi-2387-milliard-forint-kerul-a-magyar-futballba-2020-ig-2066612/

www.labdarugasforuma.hu/

www.mlsz.hu

Faltusz Viktória

A Márkagyár tapasztalatai az MLSZ Fórumon I.

A Magyar Labdarúgó Szövetség 110 éves évfordulójának alkalmából fórumot szervezett a Papp László Sportarénába a hazai labdarúgás megmentéséért és felvirágoztatásáért. Az egész napos eseményen a labdarúgás társadalmi és üzleti kérdései kerültek napirendre, délelőtt négy szekcióban tartottak előadásokat a meghívott vendégek (társadalmi bázis, társadalmi kapcsolódások, feltételrendszer és fenntarthatóság, labdarúgás és üzlet), délután pedig kerekasztal beszélgetések keretében adtak áttekintést a továbblépés területeiről, irányairól.

Az esemény sztárvendége, az egykori kiváló, a Real Madriddal háromszoros BL győztes futballista, jelenleg a Spanyol Labdarúgó Szövetség (RFEF) sportigazgatója, Fernando Hierro volt. Sajtótájékoztatóján kölcsönösen hasznosnak ítélte a magyar-spanyol együttműködést: „A labdarúgás egy nyelv. Teljesen mindegy, hogy az első, vagy a negyvenedik az adott ország válogatottja, a tapasztalatok kicserélése kölcsönösen hasznos. Éppen ezért mind a két fél hasznot húz a két szövetség között idén kötött megállapodásból”. Kifejtette, szerinte teljesen mindegy, hogy a szövetség elnökségében hány embernek van futballmúltja, a lényeg azon van, hogy jó szakemberek legyenek a megfelelő posztokon, és elhivatottak legyenek a labdarúgás iránt.

Ginés Meléndez, a spanyol u17-es kapitány előadásából azokat a sarkalatos pontokat emeljük ki, melyek alapjai voltak a nagy spanyol sikereknek, és példaértékűek lehetnek a magyarok számára, valamint megfontolandóak az MLSZ új stratégiájának szempontjából:

Az egyik alappillére a spanyol modellnek, hogy minden válogatott ugyanazt a stílust képviseli, azaz a fiatalok pályafutását gondosan arra építik fel, hogy egyszer a felnőtt nemzeti csapatban szerepeljenek. Már fiatal koruktól kezdve egységes képzésben részesülnek, így lehetett az, hogy az Európa-bajnokságot nyert együttesben a döntőt megnyerő kezdőcsapatból tízen végigjárták az ifiválogatottak korosztályait, és megnyertek mindent, amit csak lehetett. Ugyanakkor fontos a tanulási lehetőség biztosítása (kötelezően) a gyerekek számára, hisz nem lehet tudni, hogy kiből lesz, és mikor profi focista.

Náluk a szövetség igen világos kritériumokat fogalmazott meg a válogatottak kiválasztásához. A játékosokat megtanítják versenyezni, ehhez egy jól szervezett koordinációs programot dolgoztak ki, regionális alapokra helyezték a versenyeztetést, a szövetségi edzők rendszeresen (minden nap!) megosztják egymással véleményüket, és már az „A” válogatott szövetségi kapitánya is a kezdetektől követi a fiatal játékosok fejlődését. „A rendszer hatékonyságát növeli az is, hogy a négy utánpótlás-válogatott szövetségi edzője minden reggel 9:15 órakor  közös reggelivel kezdi a napot. Ez is azt szolgálja, hogy ismerjék egymás labdarúgóit" – mondta Meléndez, aki azt is kifejtette, hogy az U15-ös és U17-es, illetve az U19-es és U21-es csapatok szakvezetői egymás segédedzői, így már ismerni fogják a játékosokat, amikor ők korosztályt váltanak.

„Minden a kiválasztással kezdődik. Spanyolország éppúgy 19 régióra osztható, mint Magyarország. Minden régióban van három szövetségi edző, aki a tehetségek felkutatásáért és kiválasztásáért felel. Az egyik a 12, a másik a 16, a harmadik a 18 évesek felelőse. Az 57 edző minden év decemberében éves értekezleten vesz részt, melyen megosztják egymással a tapasztalataikat, és útmutatást kapnak a szövetségtől."

A kiválasztást az 57 területi válogatott edző végzi. Első körben 55 játékost választanak ki decemberig, minden posztra 5-5 futballistát. Majd egy 3 napos edzőtábor után januárban 33-ra, posztonként 3-3 főre szűkítik a keret létszámát.

A fiatalok kiválasztása 6 feltétel alapján működik:

• 1. Minőség
• 2. Karakter
• 3. Versenyszellem
• 4. Sebesség (fizikális és mentális, fontos a gyors gondolkozás és helyzetfelismerés)
• 5. Győzni akarás
• 6. Kohézió, közösség, csapatszellem

A 16 és 18 évesek kiválasztását azzal indokolta, hogy az európai szövetség (UEFA) U17-es és U19-es Eb-t rendez, azaz így a legtehetségesebb fiatalokkal egy évvel többet  tudnak együtt dolgozni a szakemberek a kontinentális megmérettetés előtt.

Elmondta még, hogy a spanyol válogatott fő értékei a munka, a szolidaritás, az ambíció, az egyszerűség, és a szerénység. Az „A” válogatott rendszeresen megtekinti a korosztályos csapatok mérkőzéseit. Gondoljunk csak bele, mekkora motivációt adhat egy kissrácnak, hogy Villa, Torres, vagy Casillas szurkol nekik.

A spanyol gondolatai zárásaként egy idézetet mondott, Vicente Del Bosque szakvezetőtől: „A spanyolok sikere abban rejlik, hogy kiskoruktól kezdve megtanulták a győzelem ízét.”

A világhírű játékos a Márkagyár tanácsadójának is dedikált

Források:

www.nemzetisport.hu/magyar_valogatott/csanyi-2387-milliard-forint-kerul-a-magyar-futballba-2020-ig-2066612/

www.labdarugasforuma.hu/

www.pixter.hu/video

Faltusz Viktória

Vajon mi volt a gyenge pontja egy olyan karakteres politikai figurának, mint Winston Churchill? A válasz nem más, mint az örmény konyak vagy más néven brandy! De ugyan mit kell tudni az örmények kedvenc italáról? Milyen márkák jöhetnek szóba? És mennyire járnak élen a marketingben.

Tény, hogy a konyak gyökerei Franciaországból erednek és ma is itt készülnek a legexkluzívabb italok. Vagy legalábbis ezeknek a legszebb az üvege. Ennek kapcsán készült nemrégiben egy összeállítás a legnevesebb és legnemesebb francia konyakokról. (A cikket lásd itt: 4szoba.hu/cikk/dekor/2420-elegans-ital-egy-haztomb-araert)

Azért Örményország sem panaszkodhat. Bár hivatalosan csak a francia Cognac régióból származó italt lehet így nevezni, mindenütt máshol brandynek hívják, az „örmény konyak” fogalommá vált. Az itteni ital története az 1880-as évekig vezethető vissza, és a legenda szerint ez volt Winston Churchill brit államférfi kedvenc itala is. A visszaemlékezések alapján Churchill – az 1943-as kóstolása után – egyszerűen nem tudott lemondani róla, és azt követően mindennap kívánt belőle egy keveset. Vagy sokat? Sztálin ugyanis ennek kapcsán állítólag kifejezetten nehezményezte, hogy Churchill – szerinte – többet foglalkozott az Örményországból érkező konyakszállítmányokkal, mint a háborús folyamatokkal. Akár így volt, akár nem, azt biztosra vehetjük, hogy a konyak kifejezés azóta nem csupán a franciákhoz köthető.

Mitől ilyen boldog Churchill? Az örmény konyaknak szerepe lehet benne.

Tudni kell, hogy az örmény konyakok/brandyk érlelési idejük alapján kategorizálódnak. Mindegyik kategória külön elnevezést is visel magán: az Entir 5–6 éves, az Ani 5,5 éves ital, amely 6–7 féle párlatból tevődik össze; a Hobelianakan, az Akhtamar és a Hayastan 10–12, a Tonakan és a Vaspurakan pedik 12–15 esztendősek. Ezen kívül léteznek még 18 és 20 éves konyakok is (Nairi néven) az örmények kínálatában. A legexkluzívabbak pedig a Kilikia jelűek, amelyek 20 különböző párlatból készülnek, és az érlelés idejét tekintve találunk köztük 100 éveset is (!). A név mellett csillagokkal is rangsorolják némelyiket – szintén az évjárat függvényében –, így léteznek 3, 4, és 5 csillagos italok. Lássuk hát a márkákat!

Ararat

Az Ararat a leghíresebb – és talán legsikeresebb – örmény brandy. Palettáján találunk italokat a 3–5 évestől egészen a 15–20 évesig. A brandyk magyarországi ára kb. 5 000 és 32 000 forint között mozog, évjárattól függően. Több féle formájú üvegben is kapható, attól függően, hogy hány éves italról van szó. A legegyedibb üveg, kecses formával és aranyozott kupakkal a legidősebb, 20 esztendős Ararat Nairit illeti (lásd középen).

A legexkluzívabb Ararat marka, a középső, az Ararat Nairit

Armavir

Az Armavir valójában egy csoport, amely 4 márkát foglal magában. A csoporton belül a „legprémiumabb” a Makar konyak. 25 éves érlelésű, és az ára megközelítőleg 45 000 forint. Az ital díszcsomagolásban kapható, azonban önmagában az üveg is érdemel pár szót: letisztult, igen szemrevaló, elit parfümöket idéző üvegcsében kapható a mélybíbor színű brandy.

Makar konyak: akár egy kiváló parfüm – az ára alapján is

Az Anait 10 (vagy 7) éves, kb. 15 000 forintért kortyolhatjuk. Árban ez alatt találjuk az Arame nevűt. Erről azt kell tudni, hogy 5 éves, ára kb. 6 500 forint. Ami az Anait külsejét illeti egyszerű, de impozáns üvegben láthatjuk, az aranyozott kupak és felirat jól harmonizál az ital színével.

Örmény külső: az Arame márka aranyozott kupakja és felirata jól harmonizál az ital színével.

Az Armavir csoport legalacsonyabb árú tagja az Armavir, azaz a csoport nevét viselő konyak. Szintén 5 éves brandyről van szó, ára pedig 4 000 forint körül mozog. Az üveg formáját tekintve klasszikus, egyedi formai megvalósításoktól mentes, inkább visszafogottan elegáns.

Armavir: visszafogott elegancia

Ars-Hayk

Összeállításunkat az Ars-Hayk zárja. Az Ars-Hayk itthon már kevésbé ismert, azonban külföldi honlapokon keresztül bele lehet szerezni. Az általuk készített brandyk 3–5 csillagosak. A márka jellegzetessége, hogy olykor elég érdekes formájú üvegekbe töltik az italt. A legpompásabb talán a szív formába öntött üveg, mely szinte már az érzelmekre és nem csak az ízlelőbimbókra van hatással. Egy másik kiadás pedig egészen egyedi, női alakú üvegben kapható – ez természetesen limitált széria.

Az Ars-Hayk konyakjai különleges formáikkal operálnak

Összességében azt mondhatjuk, hogy az örmények legendás szeszes italai minőségben vetekszenek francia „vetélytársaikkal”. Ám őszintén szólva ehhez a marketingjük még nem zárkózott fel. De van mire építeni! Hiszen vajon Churchillt miért pont az örmények itala fogta meg ennyire? Tőle ezt már nem tudjuk megkérdezni, azonban az oroszok már választ adhatnak: csak hozzájuk havi (!) több, mint 2 millió üveg brandyt exportál Örményország.

Schmieder Nándor, Papp-Váry Árpád

Jó gyakorlatok a hazai bormárkázásban! I.

A borkészítés, a homokos dűlők és a nemes nedűk hozzátartoznak az országimázshoz, a nemzetről kialakított képhez, beépültek a köztudatba. Mindenki tudja, hogy a magyar ember szívesen iszik bort. A hazai borpiac is egyre érettebb. Ma már nem elég jó bort palackozni, azt fontos értő módon márkázni. Az értéket, amit a bor képvisel meg kell tudni mutatni, sőt az ügyesebbek képesek azt növelni is.

Sorozatunkban megvizsgálunk néhány tehetséges ötletet, jó gyakorlatokat mutatunk be a hazai bormárkázások közül. Olyan borokról olvashatnak, amelyek nem csak ízvilágukkal kápráztatnak el minket, hanem különleges hátterükkel, mondanivalójukkal is.

A Bolyki pincészet

Bolyki János a Bolyki Szőlőbirtok és Pincészet borásza, marketingese és pincemunkása egy személyben, amolyan „művelt mindenes”. Elmondása szerint 1998-ban kezdett szőlővel foglalkozni. Előtte a szüleitől örökölt, 5 hektáros birtokon próbálgatta erejét, majd ezután kezdett bele egy 11 hektáros birtok telepítésébe, amelyhez 2002-ben még 9 hektárt telepített. Ma már egy 25 hektáros területen termeszti szőlőit, Eger környékén és Verpelét-Egerszólát között.
Szőlőfajtáit tudatosan, nagy gonddal választja meg, és saját maga felügyeli az érlelés folyamatát.
 

A fehér borokat közel egyéves korukban palackozzák, ezután, ha szükséges, az érlelőpincébe kerülnek, majd a forgalomba. A vörös fajtákat vagy erjesztő tartályokban, vagy kádakban erjeszti, bogyózás után közel 30 napig, majd minden esetben 100%-ban tölgyfahordóban érleli 18-22 hónapig, a borok típusától függően. Letöltés után palackban érlelődnek még legalább 4-5 hónapot, amíg a palackbuké kialakul, és azután kerül a fogyasztóközönség elé.

Az első vörösbor, amit készített ebben a pincében, egy 2003-as Bikavér volt, amely 2006-ban Bordeaux-ban ezüstérmet kapott.
Bolyki János Elmondása szerint: „A jó minőség eléréséhez nagyon gondos szőlőmunka, és nagyon alacsony terméshozam szükséges, ezt nagyon precízen be kell tartani, hogy az az alapanyag, ami ide bejön, tényleg magas minőségű legyen. Majd amikor ide bekerül a pincészetbe, akkor saját magam felügyelek minden munkamozzanatot, itt nincs olyan munka, ami nélkülem mehetne.”
 

Nem hall, nem lát, nem beszél

A 2006-os évjáratú Bolyki Kékfrankos a Nem hall, Nem lát, Nem beszél nevet kapta. Érdekes márkanév, jól tervezett címke. Különleges borának története 2005-ben kezdődik, amikor az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény fogyatékkal élő gyermekei szüreteltek nála. A fiatalok a Kistibrik-dűlő termését szedték, és egészséges társaikat meghazudtolóan szorgoskodtak. Az intézmény vezetői elmondták, hogy a gyerekek hálásak a lehetőségért, hiszen ritkán adódik alkalmuk ilyen közös, izgalmas programokra és ez a fejlődésüknek is jót tesz. Az így kapott termést külön palackozták és dolgozták fel, a bevételből pedig új játszóteret kaptak a gyerekek a régi, használhatatlan helyett. Bolyki János elmondása szerint a munka nem volt egyszerű, mivel az ilyen fogyatékkal született gyermekekben egészen más kép él a világról, másképp kommunikálnak, de mind a borászat, mind a gyerekek pozitív élményként őrzik a szüretet. A nemes célt nem csak a bor neve, hanem a címke is őrzi. A Bolyki féle kékfrankos pedig tovább viszi a Nem lát, nem hall, nem beszél nevet.

A sikeres márkázás egyik alapfeltétele a rendszeres és tervszerű kommunikáció. Ezért, ha  ezt a különleges márkát életben szeretnénk tartani szükséges a rendszeres jelenlét a polcokon. Hiszen a szüret elmúlt, a palackok kiürültek és a jótett is lassan a homályba vész. A márka szinte kívánja, hogy továbbépítsék, hisz az ötlet bármennyire is jó az igazi kommunikációs munka éppen a jó ötletnél kezdődik.
A lehetőség megvan egy szép tradíció teremtésére. Évente más és más hátrányos helyzetű fiatalokat oktató iskolát lehet bevonni a szüretbe. Ki lehet használni a közösségi média lehetőségeit. Kisfilmeket lehet feltölteni a szüret vidám és dolgos pillanatairól, lehet kérni a "kis szőlőmunkások" véleményét a szőlőről, élménybeszámolókat lehet kapni tőlük.
Példaadó módon a bevétel egy részét megkaphatják azok a szervezetek, intézmények, akik a szüretben segítséget nyújtottak.
Ez egy kitartó, példamutató CSR tevékenysége lehet a Bolyki pincészetnek, amely mind a márka mind a pincészet hírnevének is jót tesz.

Minden évben valami új ötlettel, gondolattal lehet újra és újraértelmezni a márkát, felfrissíteni a borról "rajzolt" képet. Legközelebb nem csak a szürettel, hanem a palackozás folyamatával, a hordókban történő érleléssel kapcsolatos vagy épp a szőlőfajtákról szóló előadást lehet szervezni a fogyatékkal élő fiatalok számára. A további palackokra rákerülhet braille írással is a bor márkaneve.
Ünnepélyes pillanat lehet az első hordó bor vagy éppen az első palack bor felbontása a szüretelők jelenléte mellett. Szívesen lennénk részese mindannyian ennek az élménynek a facebook-on, a youtube-on vagy éppen valamelyik online magazin hasábjain.

Felhasznált irodalom:

www.partnerinfo.eu/text.aspx

www.bolykipinceszet.hu/

www.selection.hu/magyar_borok.php

www.pink.hu/gourmet/az-amator-pincebuvar-az-egri-bolyki-pinceszetben-2025462/

www.bortarsasag.hu/hu/boraszok/bolyki-janos

Tóth Klaudia, Perlaky-Papp József

Mit tanulhatunk a márkaépítésről és a megfelelő tanácsadó kiválasztásáról „A király beszéde” című filmből?

Jó páran küzdöttünk már azzal a kellemetlen érzéssel, amikor kötelezően kellett a nyilvánosság előtt megszólalnunk. A lámpaláztól kiszáradt a torkunk, remegett a hangunk, és hirtelen azt se tudtuk, hogy mit akarunk mondani.
Na, de mi van akkor, ha a nyilvános beszédet nem tudjuk megúszni? Hiszen arról szól a világ, hogy el kell adnunk magunkat. A főnökünknek, a vevőinknek, az ügyfeleinknek, sőt még a párunknak is. Ehhez, pedig a megfelelő kommunikáció olyan, akár a levegő.
Olykor nincs más választásunk: fel kell keresnünk egy tanácsadót. Na, de kit? Ha olyat találunk, mint Lionel Logue, „A király beszéde” című filmben, akkor jó helyen vagyunk!

A király beszéde trailer: 

A rossz személyes márka egy birodalom végét is jelentheti

„A király beszéde” jó kis mozi, főleg ha azt egy kicsit marketinges, pr-es szemmel nézzük. Ugyanis nem másról szól, mint a személyes márkázásról avagy personal brandingről.
A király, pontosabban, az akkor még csak Yorki herceg, nem volt épp a szavak embere. Rettentően dadogott, így a nyilvánosság előtt tartott beszédei csúfos véget értek. Legnagyobb leszereplése a Wembleyben tartott Brit Birodalmi Kiállításon történt 1925-ben, ahol több ezer ember szánakozó pillantása kísérte. Ráadásul a rádión keresztül a brit birodalom összes polgára hallotta – pontosabban próbálta kivenni dadogását.

A nyilvános beszéd az egyik legnehezebb műfaj – de ha a Yorki herceg vagy, nem tudod megúszni

Hát nem éppen jó PR egy jövendő királynak! Szakszóval azt mondhatnánk, hogy a herceg kommunikációs képességek és technikák területén bizony nagyfokú hiányosságokkal rendelkezett. Hiszen mit várt volna el a népe, azaz ’ügyfelei’? Lelkesítő, hazafias beszédeket, dicsőséges szónoklatokat!
Ráadásul közvetlenül a II. világháború előtti időkben járunk, amikor a szavak és testbeszéd manipulátorai, mint Hitler vagy Mussolini milliókat mozgósított egy-egy beszéde után.
Ha már kiáll a pódiumra valaki, akkor legalább tudjon beszélni, érthetően fejezze ki magát. Ha meg nem képes erre, akkor felejtse el és keressen más foglalkozást. Utóbbit bizony a szóban forgó herceg is szerette volna, de hát az angol monarchia már csak ilyen: megszöksz vagy megszoksz. VIII Edward, a báty megszökött, inkább egy nőt választott a trón helyett, György pedig maradt és sokáig vele együtt a dadogása is.
Felesége ugyanakkor kezdettől fogva azért ügyködött, hogy a dadogástól megszabadítsa az urát és a monarchiát. Meghívott hát rengeteg tanácsadót, beszédtanárt a kastélyba, de azok nem jártak sikerrel. Végül elment Lionel Logue-hoz, aki egészen más módszereket kellett alkalmazni. Ő lett az is, aki végül a királyt felkészítette leghíresebb beszédére, melyet a II. világháború kirobbanásakor mondott el.
 

Fél királyságomat egy jó tanácsadóért

Lionel Louge még ha nem is kapott egy fél királyságot később a szolgálataiért, a Királyi Viktoriánus Rend tagja lett. Ez volt a legkevesebb annak, aki mondhatjuk úgy is, hogy megmentette az angol monarchiát. Pedig aztán nem úgy képzelünk el egy tanácsadót, mint ahogy ez a beszédterapeuta hozzáállt a magas rangú ügyfeléhez. Akkor mi adta az esszenciáját, zseniális professzionalitását, amit a ma szakembere is irigyelhet tőle? Néhány olyan örökérvényű tanácsot adott, melyekből személyes márkázás terén ma is sokat tanulhatunk.

1. „Az én házam, az én váram”
György nem részesült királyi bánásmódban. Neki is időpontra kellett járnia a rendelőbe, a tanácsadó irodájába. Ahol még recepciós sem volt, sőt a szoba lényegében csak egy pamlagból állt.

Nem azon múlik, hogy milyen flancos a tanácsadó irodája

2. „Mit szólna a Bertiehez?”
Félre a rangot és a hierarchiát. Lionel egyenrangúságot kért. Így a királyi fenség megszólítást az Albert becézett változata, a Bertie váltotta fel. A tanácsadót sem a rang, sem az egyház nem érdekelte. Különben hogyan is lett volna mersze beleülni a koronázási trónba és a Westminster-apátságban kiabálni a leendő királlyal?

3. Miért van szüksége rám?
Hát elég egyértelmű, hogy a miért megy el valaki egy beszédterapeutához. De ezt önszántából teszi vagy csak azért, mert ezt várták el tőle? Lionel jól ismerte a pszichológiai hatását annak, amikor az ember hangosan, önmaga előtt beismerve tárja fel a hiányosságait. A késztetésnek belülről kell jönnie.

4. Szokatlan módszerek
Nemcsak nyelvtörők hadát vonultatta fel, mint ahogy egy beszédterapeutától várnánk. Alkalmazott zenét énekléssel, kiabáltak együtt, még káromkodtak is. A testgyakorlatok végeztetésében sem volt hiány, a földön hempergéstől az arcizomlazításig, egészen a különös légzőgyakorlatokig. Nem a módszer volt a lényeg, hanem az eredmény. Az meg is lett.

A módszer lehet különös is, lényeg az eredmény.

5. A tanácsok beépítése, gyakorlás minden nap

Lionel elvárta, hogy tanácsait betartsa ügyfele, azaz a nyelvtörőket napi rendszerességgel egy órán át gyakorolja a király. Minél többször foglalkozott vele, az annál inkább az élete részévé vált. Még közvetlenül az apja halála után is gyakorolt.

6. Kíméletlen őszinteség

Mit ér egy tanácsadó, ha nem ad objektív tanácsokat? Ennyi erővel bármelyik barátunkból tanácsadó lehetne. A „tuti megmondását” csak attól várhatjuk, aki kívülről lát minket. Lionel, a tanácsadó megmondta a magáét, még ha ez először nem is tetszett a királynak.

A jó tanácsadó megmondja a tutit, nem udvariaskodik még akkor se, ha egy király az ügyfele

7. Provokálás
Nem az ügyfél lelkét kell ápolgatni, mert azzal aztán biztosan csak az időt húzzuk egymással. Lionel némely esetben sértő és agresszív módszerei feszegették a király tűrőképességét. Ugyanakkor ezzel azt érte el, hogy az „ügyfele” felismerte, benne van már az a tudás, amivel azzá válhat, aki lenni akar.

8. Tanácsadás hosszú távon
Lionel tevékenysége nemcsak pár alkalomra szólt. Ahhoz, hogy igazán eredményes legyen, az kellett, hogy minden közszereplés előtt, akár a rádióban, akár a nép előtt, ott volt a királlyal. Az együtt gyakorlás és az alapos felkészülés meghozta a kívánt hatást. A világháború kirobbanásakor elmondott rádiós beszéde előtt olyan professzionális kommunikációs technikában és lelki felkészítésben volt része a királynak, amit csak egy olyan tanácsadó tud nyújtani, aki 100 százalékosan az ügyfele mellett áll.

A jó márkatanácsadó odafigyel az ügyfélre – hosszú távon.

9. Helyes névválasztás
A király hivatalos neve eredetileg Albert Frederick Arthur George volt. Egy másik tanácsadó, Churchill ötletére az Albertet elvetette német hangzása miatt. A folytonosság megőrzése érdekében a George volt a legbiztosabb választás. Így az apja után lett VI György.

10. Szenvedélyesség és állhatatosság
György szenvedélyesen meg akart változni. Talán azért, mert a legrémisztőbb dolog, amit el tudott képzelni, hogy ’Dadogó György’-ként vonul be a történelembe. Ez a belső erő, ez a kristálytiszta motiváció hajtotta a céljai felé. Végül a saját félelmeit legyőzve lett úrrá a dadogásán. Ehhez kellett a legnagyobb bátorság, mert azt csinálta igazi szenvedéllyel, amitől a leginkább tartott. És ehhez kellett egy tanácsadó, hogy mindig irányt mutasson neki.

11. Nem kell tökéletesnek lenni
Nem akart feltétlenül király lenni, ő igazából egy tengerésztiszt volt (ahogy a filmben be is ismeri, a könnyeivel küszködve). Így hát nem játszotta meg a rendíthetetlen, tévedhetetlen uralkodói fenséget. Mindenki tudta róla, hogy honnan indult, hiszen hallották 1925-ös beszédét, ahol csak a dadogásig jutott. Őszinte alapokra építkezett és innen volt igazán óriási, látható az az eredmény, ahová jutott. Éppen ezért emlékeznek rá ma is, és készítettek filmet róla.

12. A műszaki fejlődéssel muszáj lépést tartani
György egy olyan korba született, ahol már nem volt elég az embereknek közvetlenül beszélni: a rádión keresztül is meg kellett tenni azt. Amikor pedig trónra került, arról már tévéfelvétel is készült róla. Bár utálta a rádiót, a végén tanácsadója segítségével mestere lett. Ma Lionel valószínűleg a web 2 alkalmazását tanítaná ugyanígy neki.

Az adott kor eszközét jól kell tudni használni

13. A személyes márka mindenre kihat
György pontosan tudta, hogy a királyi család inkább egy cégnek felel meg. Tudta, hogy a saját személyes márkájával az egész királyi házat képviseli, sőt az egész monarchiát testesíti meg. Tudta, hogy ő az esszenciája ennek az egész intézménynek, ezért kiemelten fontos személyes márkája. Bertie a beszédterapeuta ebben is segített neki – mert egy jó tanácsadó nem csak a szakterületén tud segíteni, hanem emberileg is sokat ad.

Hajnal Mónika, Papp-Váry Árpád

A nemzeti kultúra megjelenése a bormárkázásban II.

Összeállításunk második részében Chile napos hegyoldalaihoz látogatunk el. A pincészet Chile kultúrájának egyik legérdekesebb, legkelendőbb tradícióját az azték hagyomány szimbolumait használja a borának márkázásakor.  A titokzatos azték kultúra romatikája segítségével igyekszik meghódítani a brit fogyasztókat.

A Chilano tipikus újvilági bor a feltörekvő Chiléből. A Viña Ventisquero pincészet remeke, melyet 1998-ban alapított egy fiatal, kreatív, vállalkozó szellemű csapat. A pincészet maga a Maipo-völgyben található, közel a partvidékhez. „A borkészítés a szenvedélyem. Ez több, mint munka – ez életstílus” – fogalmaz a főborász, a Chilano atyja, Felipe Tosso. Többféle borfajtát is forgalmaznak, többek között Cabernet-Petit Verdot-t, Chardonnay-Sauvignont, Chardonnay-Semillont, Merlot-Rosét és Shiraz-Cabernet-t, melyek közül néhány nemzetközi versenyeken is megmérettette magát: A Cabernet-Petit Verdot 2007-es évjárata bronzérmet nyert a 2008-as IWSC versenyen (International Wine and Spirit Competition), a szintén 2007-es évjáratú Chardonnay-Sauvignon pedig különdíjban részesült a 2008-as DWWA versenyen (Decanter World Wine Awards).
A Chilano-t a brit piacra szánták, és rövid időn belül a legkeresettebb chilei bormárkává nőtte ki magát a szigetországban. A márka atyjai mégis úgy döntöttek, hogy újraszabják a bor arculatát, amire a termék prémium-kategóriába való emelése szolgáltatott okot. Az azték kultúra bevonása önmagában is minőségi termékre utal a maga felbecsülhetetlen értékű gazdag világával. Ehhez társítottak most egy letisztultabb képet, ami azonnal megragadja a vásárló tekintetét. Elsőként a nevén alakítottak: az eredeti Chileno-ból lett Chilano. A címkézés szolidabb, elegánsabb külsőt kapott; a márka fő ismertetőjegyeként szolgáló „C” betű kisebb lett, és középre került, a színei is lágyabb tónust vettek fel. A C-betűkben az azték kultúra szimbólumait és színvilágát fedezhetjük fel. Ahogy a márka fogalmaz: „minden egyes ’C’ önmagában egy műremek.”

Eredeti dizájn

Új dizájn

Források:
1.    http://www.seriousaboutwine.co.za/?x=0&y=0&s=chilano
2.    http://www.chilano.co.uk/

Konkoly Zsófia
 

 

Móricz Imola, Faltusz Viktória