„Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!”
/Juhász Gyula/
Húsvét tavaszváró ünnep. Remény a napfényben, a feltöltődésben, megújulásban. Az idő csábító, kirándulásra hív, a városok csalogatnak, nyüzsgéssel- élettelivé válnak. Keresztény hit szerint a feltámadás ünnepe, a megváltás üzenetét közvetíti. Az az időszak, mely megújít, megtisztít, újraformál bennünket. Böjtöt, méregtelenítő kúrákat tartunk, feltöltődünk testileg-lelkileg. Az ember ilyenkor kinyitja érzékszerveit, megérzi a természet rezdüléseit, meghallja hívó szavát. Ideje felocsúdni a lassú, komorabb, hideg napok után. Fedezzük fel a húsvéti díszbe öltözött tavaszi városokat, így megláthatjuk hogyan elevenednek meg Juhász Gyula szavai, vagyis milyen is igazából a „föltámadás a földi tájakon”.
Az emberek évezredek óta különböző formában ünneplik a tavaszt, a természet megújulását. Szokásaink, tradícióink eltérőek, egyben mégis egyezünk, szeretünk ünnepelni, élményekkel gazdagodni. A hagyományok öröklődnek, nekünk pedig csak élveznünk kell, belemerülni lehetőségeibe. Tavasszal, húsvét közeledtével a kertekben nárciszok, tulipánok tündökölnek, a konyhákban sonka és torma illat kering, tojások sorakoznak kiskosárkákban díszítésre és főképp locsolókra várva. A fiúk kölnit, szódásszifont, esetleg vödröt igyekeznek beszerezni a hagyományok megelevenítéséhez, a lányok sütnek-főznek, apró ajándékokat készítenek. Húsvéthoz nem tartozik állandó dátum, a Nap mellett a Hold mozgásától is függ. Pontosabban húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap, melynek számítási módszerét a katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette. Dátumtól függetlenül azt mindenki érzi ilyenkor április tájt, hogy ideje az újjászületésnek, a feltöltődésnek. Remek alkalom, hogy kimozduljunk, újabb régiókat ismerjünk meg.
 |
Csipkézett tojások |
Semana Santa
Egy spanyol húsvéti körmenet miben is különbözik egy magyar szertartástól? Madridban és Andalúziában látványos körmenetekkel ünneplik a feltámadást. Az élen egy bibliai jelenetet, vagy személyt megjelenítő szobrot, mondhatni monstrumot vonultatnak fel. Ezeknek a közel 2000 kg-os szobroknak a hordozásáért versengenek a spanyolok. Különleges megtiszteltetés, ha valakit végül kiválasztanak és így órákon át, lassú menetben, énekelve vonulhat végig a városon. Mások Madrid óvárosának kanyargó kis utcáit járják mezítláb, vagy éppen béklyóval a lábukon, hosszú süvegekben, melyek elfedik arcukat, és így hordozzák keresztjüket. Aragóniában egyedülálló módon nagypénteki dobolást tartanak. Sevillában pedig él egy hagyomány, melyet a cofradias-ok, vagyis különböző vallásos egyesülések tagjai tartanak életben, akik egy-egy városrészben egymás közelében laknak. Minden évben rájuk jellemző, más-más színű és szabású öltözékben vesznek részt a menetben a különféle csoportok.
 |
| Spanyol húsvéti felvonulás |
Feldíszített ökrösszekér a levegőben
Mélyen vallásos népről lévén szó, az olaszoknál a húsvét központi szerepet játszik, s még a karácsonynál is nagyobb figyelmet szentelnek neki. A szent nagyhéthez rengeteg szokás és rituálé kötődik. Városonként más-más hagyománnyal ismerkedhetünk meg. Firenzében például, egy 500 éves hagyományhoz híven, húsvétvasárnap elindul a tüzes-robbanó kocsi menete. Ezen a feldíszített ökrösszekéren egy 30 láb magas kosár található, melyet díszbe öltöztetett fehér ökrök irányítanak és 150, korabeli jelmezekbe öltözött katona kísér. A kosár valójában petárdákkal és tűzijátékokkal ékesített doboz, mely a szent tüzet jelképezi. Délben a mise idején egy fehér galamb formát engednek le a dóm falán, mely elérve a dobozt begyújtja a petárdákat. Róma legmagasabb rangú bazilikájában, a lateráni bazilikában lábmosással kezdődik a húsvét. Amint Jézus az utolsó vacsorán megmosta lábát 12 apostolának, úgy mossa az egyházfő jelképesen 12 papjának. Nagycsütörtökön elnémulnak Róma és a világ katolikus templomainak harangjai. Hogy aztán a feltámadáskor újra hallassák hangjukat. Nagypénteken impozáns környezetben, a Colosseumnál vehetünk részt a hagyományos keresztúton. Nagyszombati szertartás része a tűzszentelés és a fény bevitele a templomba. Húsvétvasárnap pedig részesülhetünk a pápa Urbi et Orbi áldásában, vagyis a „városnak s földkerekségnek”, vagyis az egész világnak szóló áldásban. Ilyenkor több tízezer ember gyűlik össze a Szent Péter téren, hogy meghallgassák a pápa húsvéti üzenetét.
 |
| Ökrösszekér felvonulás Firenzében Forrás: http://www.villettabartolini.com/Prossimamente-lo-Scoppio-del-carro-a-Firenze.htm |
Szicíliába is érdemes ellátogatni az ünnep közeledtével. A természeti csodák mellett a városok különleges meglepetéseket is tartogatnak ilyenkor. San Fratelloban egészen különös alakok lepik el a várost ezen a tavaszi ünnepen. Az ember egy pillanatra elgondolkodik, hogy melyik évszakban is jár. Mikulás ünnepséget idéző jelmezekkel találkozhatunk. Ugyanis a városi férfiak ördögöknek öltöznek, színes ruhákkal, vörös maszkkal díszítik testüket és így zajongják körbe a várost már kora reggel. Csörömpölnek, trombitálnak, rosszalkodnak. Ahogy telnek az ünnep napjai, úgy csendesednek le a júdeaiakat jelképező ördögök. Prizziben is ördögök lepik el a várost, akik hagyományos táncot járnak. Félelmetes vasálarcok mögé rejtik el arcukat, jelképezve, hogy Jézus halálával az emberek kiszolgáltatottá váltak a gonosznak. Ezek a rémisztő alakok végigrohanva a városon, elrabolják a járókelők lelkét. Céljuk Krisztus és a Szűzanya délutáni találkozójának megakadályozása, s miután ez nem sikerül, vereségüket elismerve véget ér a húsvéti randalírozás. Terrasini legényei, a schiettók egy különleges versenyen mérettetnek meg ilyenkor. A lányok szeme láttára egy körülbelül 50 kg-ot nyomó, pompásan feldíszített narancsfát kell egy kézzel az ég felé emelniük.
 |
| Húsvéti ördögök Forrás: cantinerallo.wordpress.com/2010/03/31/a-pasqua-prizzi-balla-con-i-diavoli/ |
Természetesen nem maradhat ki az étkezés öröme, a gasztronómiai szokások, melyek az alapokban egyeznek ugyan, de részleteiben csak a fantázia szabhat határt. Az egyik legelterjedtebb édesség a colomba, ami magyarul galambot jelent. Kalácstésztára emlékeztető sütemény tésztájába szárított gyümölcsöket, narancsdarabokat kevernek, tetejére mandulareszelék kerül. A legtöbb olasz sütemény a hagyományoknak megfelelően liszt, tojás, cukor és olivaolaj keverékéből készül, és különböző formát öltenek húsvét alkalmából. A gyerekek ilyenkor a galamb, harang, nyúl formájú sütiket részesítik előnyben, főleg, hogy ez alkalomból ajándék is található a belsejükben. Mint ahogy az óriás csokitojások is hasonló szerepet töltenek be húsvétkor. Belsejükben számos játék, Superman, Barbie bújik meg, de nem ritka az a különleges tojás sem, mely Swarovski kristályt rejt magában. Az olasz Ferrero cég is meglátta a lehetőséget. Kinder részlege nagyméretű Kinder-tojásokat gyárt szintén rengeteg meglepetéssel a belsejében.
Hazai tájakon
Magyarországon az egyházi szertartásokon túl, a sült bárány és a tormás sonka élvezete mellett, az ajándék és festett tojás keresés örömét fűszerezvén még létezik egy szokás, mely hazánk jellegzetessége. A locsolkodás magyar népszokás és már a XVII. századra visszanyúlik. A kölnivel, szódával vagy vödör vízzel való locsolás ősi termékenységi rítusra utal, illetve Jézus feltámadásakor a hírt vivő asszonyokat vízzel locsolták a kétkedő katonák. Ezen a napon többször kell ruhát váltani, és a nem túl kellemes pacsulik után nem árt egy alapos hajmosás sem. Hogy a fiúk elnyerjék a lányok szívét, vagy egyáltalán a rokonszenvüket, frappáns verssel ajándékozzák meg a nekik kedves hölgyeket, akiknek szíve ellágyul a vers hallatán, ám ekkor jön csak a „hidegzuhany”. A lányok hálájuk jeléül, hogy nem hagyták őket elhervadni, saját kezűleg készített hímes tojást ajándékoznak a fiúknak. Lassan feledésbe merülő hagyomány a vesszőzés, mikor is vékony fűzfavesszővel kergetik a lányokat, és ha elérik finoman meg is csapkodják őket.
 |
| Hollókői locsolkodás Forrás: http://www.ungarnprogrammtourism.com/tdcategory-hagyomany-fesztival.html |
A Cserhát belsejében fekszik egy kis település, amelyet ma is a húsvéti hagyományok fémjeleznek. A Világörökség faluja címet viselő Hollókő húsvét alkalmából díszbe öltözik. A falu jelképe a középkori eredetű fazsindelyes templom, mely az ófalu közepén áll. A település fatornácos házait ma is lakják, és idegenforgalmi szálláshelyként is működnek. Húsét táján kicsik és nagyok igyekeznek megeleveníteni Palócföld tradicionális húsvéti szokásait, hiedelmeit. A vallási szertartásokon túl, mely húsvétvasárnapi szabadtéri szentmisével és díszes körmenettel nyitja a fesztivált, napokon át hagyományőrző együttesek zenélnek és néptáncosok folklór bemutatója szórakoztatja az odalátogatót. Az ófalu mesterségek utcájában hazai kézművesek portékáiból válogathatunk és bepillantást nyerhetünk mesterségük fortélyaiba. Ügyességi és sportjátékok teszik teljessé a programot. Asszonyok, lányok maguk is népviseletbe öltözhetnek és így állhatnak az óránként megjelenő locsoló fiúk elé, akik nemes egyszerűséggel a kútból merített hideg vízzel öntik nyakon a vállalkozó szelleműeket. Aki a nagy zsibongás és ünneplés forgatagából kicsit kimenekülne, az látogasson el Csák Máté egykori birtokára, az ófalú fölé emelkedő XIII. század végén épült várba, ahol például panoptikum, vármúzeum, kőtár fogadja az odalátogatót.
 |
| Balatonboglári óriástojás Forrás: : http://www.balatonboglari-hirhatar.hu/hirek/megfestettek-a-varos-orias-husveti-tojasat |
Nem csak a nyuszi hozhat ajándékot. Nemes gesztusként Balatonboglár testvérvárosa Kalinovác készített egy óriási húsvéti tojást. Hivatalosan április 9-én adják át a Balatonbogláriaknak. Került rá minden, ami Boglárra és a vidékre utal. A gömbkilátó, a hullámzó Balaton, Szent István, a helyi templom és még egy sellőlány is díszíti az óriási ajándékot.
Páder Petra
Források:
