Tavaly magyar taggal bővült a népszerű Slow City mozgalom! A dél-alföldi Hódmezővásárhely csatlakozott hazánkban elsőként az élhető városok közösségébe. Utánanéztünk, miért is lehet jó dolog egy lelassult város. Bár szerintünk, akinek volt már szerencséje nagy, ipari városban élni, annak talán nem kell sokat magyarázni az okokat…

Csiga-biga gyere ki, ÉL a házad ide ki’

Egy kis történelem

A Slow City mozgalmat 1999-ben négy olasz kisváros: Bra, Greve in Chianti, Orvieto, Positano alapította. Napjainkban a világ 16 országának: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Olaszország, Új Zéland, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Dél-Korea, Svédország, Svájc, közel 140 városa követi a mozgalom célkitűzéseit. 

Az élhető város célja a városi és regionális környezeti értékek védelme, fejlesztése, a helyi sajátosságok megerősítése. Kiemelt figyelmet fordítanak a helyi kultúrára, a tradíciókon alapuló termékek előállítására, és a hagyományos termelési eljárások védelmére. A fejlesztéspolitika kialakítása olyan, ami elsősorban a közösség igényeihez igazodik. Csak olyan beruházásokat támogat és valósit meg, ami a történelmén, kultúráján, hagyományain alapul. De mindenekelőtt a helyi közösséget erősíti, védelmezi, és a városokban élők életminőségét javítja. A mozgalom érdekes gondolata szerint még a saját városunkban is lehetünk turisták. Nem véletlen a ’slow’ kifejezés, „Lassíts!” kicsit és lásd meg a valódi értékeket, amelyek mellett nap, mint nap elmész. Olaszország már több Slow mozgalom kiinduló pontja, mondhatni szülő hazája. Talán a mediterrán éghajlat és a tradícionális társadalom még élő gyökerei indokolhatják az olasz fogékonyságot erre a koncepcióra. A Slow City csigalogóját birtokló városban a polgárok nyugodtan, kényelmesen élhetnek.

Vissza a jövőbe? – a lelassult városok koncepciója szemben áll a globalizálódott nagyvárosokkal 

Komolyan veszik a „lassúságot”

A mozgalom tagjai egy okiratban foglalták össze a Slow city által képviselt elveket. Ha egy város tag lesz akkor, bekerül a neve a Slow listába, valamint használhatja a mozgalom igen találó, csiga alakú logóját. Innentől kezdve részt vehet az évente megrendezésre kerülő közös találkozón, ahol kicserélhetik tapasztalataikat, tanulhatnak egymástól.

„Az élhető város” koncepciója 55 ajánlást tartalmaz, aminek meg kell felelnie a városoknak. Hat kategória alapján mérnek fel egy várost, vagy épp egy országot.

1. A környezetvédelmi politika,
2. Az infrastruktúra,
3. A minőségi városi szövetség,
4. A helyi termelők és termékek segítése, ösztönzése
5. Az egészségügyi szolgáltatások
6. A „Citta” slow tudatosság

Ezek azok a pontok, amelyek alapján gyorsan át lehet világítani egy települést. Ha valamely város elnyeri a Slow City tagságot, és használja a kis csiga logót, az bizony felelősséggel jár. Időnként a logó birtokosait ellenőrzik, hogy valóban minden úgy működik-e, mint amit a mozgalom képvisel. Rendszeresen megbizonyosodnak arról, hogy a település tartja-e magát a "városszövetség" alapelveihez, nem hoz-e szégyent a többi városra, országra és nem utolsó sorban magára a mozgalomra. A belépés a városok vagy országok számára teljesen nyitott. Aki megfelel a belépési kritériumoknak, az nyitott kapukkal találkozik. A lényeg, hogy az alapfeltételeket teljesítse, majd továbbra is tartsa magát azokhoz.

Középen a már említett logó, körülötte pedig négy alapfilozófia (fenntartható folyamatok és kereskedelem; magad minőségigény; a történelmi-kulturális értékekre való büszkeség; nyílt és megbízható kommunikáció)

A következő célokat tartja fontosnak a Slow City mozgalom:

• Városi környezet esztétikailag és minőségileg színvonalas legyen
• Tökéletesíteni az életminőséget a városokban
• Ellenállni a homogenizációnak és a globalizációnak
• A környezet védelem fontossága
• A kulturális sokszínűség és az egyediség az egyes városokban
• Ösztönzőleg hathat egy egészségesebb életmód

A városi idill természetes a „slow city” címet viselő városokban

Slow city-rangsor

Az élhető városok a tisztes cím viselése mellett egy rangsorba is bekerülnek, melyet évente állítanak össze. Egy százpontos listán helyezik el a városokat, melyen a nyolcvan pont fölötti eredmény szinte problémamentes életkörülményeket jelent, 80 pont alatt csak bizonyos gondok nehezítik a mindennapokat, 70 pont alatt ezek komoly hatással vannak a mindennapokra, 60 pont alatt a városok élhetősége „komoly kihívásokkal néz szembe”, 50 pont alatt pedig az életkörülmények legtöbbjére igaz ez. 

A kanadai Vancouver immáron ötödik éve megszakítás nélkül, az első helyen végzett az Economist Intelligence Unit (EIU) legélhetőbb városokat tartalmazó világrangsorán. Az 578 ezer fős lakossággal rendelkező kanadai Vancouvert először 2007-ben találták a legélhetőbbnek, idén pedig 98 ponttal ismét az első helyen végzett.

Az első tíz helyezett városok az alábbiak:

1. Vancouver (Kanada)
2. Melbourne (Ausztrália)
3. Bécs (Ausztria)
4. Toronto (Kanada)
5. Calgary (Kanada)
6. Helsinki (Finnország)
7. Sydney (Ausztrália)
8. Perth (Ausztrália)
9. Adelaide (Ausztrália)
10. Auckland (Új-Zéland)

Vancouver már ötödik éve birtokolja az előkelő 1. helyet

Mi a helyzet magyar földön?

Magyarországon is találunk immár „élhető várost”!. Hódmezővásárhely 2009-ben jelentette be, hogy csatlakozni kíván a nemzetközi Slow City mozgalomhoz. „A világ 16 országának közel 120 városával szövetségre lépve Hódmezővásárhely lehet az első magyar Slow City” – tették közzé a város honlapján 2009 augusztusában. A polgármester akkor elmondásai szerint a város már azelőtt tett több területen is előrelépést (pl. kerékpár- és gyalogutak felújítása, megújuló energiaforrások használata), így jó eséllyel indultak a nemes rang kiérdemlése felé. Úgy tűnik, Lázárék törekvései valóban sikeresnek bizonyultak: 2010. szeptemberében Gian Luca Marconi, a nemzetközi Cittaslow szervezet elnöke, Arnoud Rodenburg alelnök, valamint Pier Giorgio Oliveti, a Cittaslow központ igazgatója sajtótájékoztató keretében jelentették be, hogy Hódmezővásárhely városa megfelel a mozgalom elvárásainak. 

A képen a polgármester, Lázár János, amint bejelenti a jó hírt

Így tehát Magyarországon a dél-alfoldi város lépett be elsőként az „élhető városokat” felölelő Slow City mozgalomba. Vásárhely lett továbbá a szervezet magyar központja, mely, mint ilyen, a többi hazai települést fogja segíteni, hogy ők is sikeresen tagjai válhassanak a mozgalomnak – áll a város hivatalos honlapján.

Hódmezővásárhely – az első magyar csigás város

Hogy miképpen sikerül a városnak más magyar települést is hasonló eredményhez segíteni, az még a jövő kérdése, azonban egy már biztos: a fenntartható városfejlesztés, valamint a harmonikus életminőség hazánkban is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Várjuk a további „belassult” magyar városokat!

Schmieder Nándor