Jó gyakorlatok a hazai bormárkázásban! I.
A borkészítés, a homokos dűlők és a nemes nedűk hozzátartoznak az országimázshoz, a nemzetről kialakított képhez, beépültek a köztudatba. Mindenki tudja, hogy a magyar ember szívesen iszik bort. A hazai borpiac is egyre érettebb. Ma már nem elég jó bort palackozni, azt fontos értő módon márkázni. Az értéket, amit a bor képvisel meg kell tudni mutatni, sőt az ügyesebbek képesek azt növelni is.
Sorozatunkban megvizsgálunk néhány tehetséges ötletet, jó gyakorlatokat mutatunk be a hazai bormárkázások közül. Olyan borokról olvashatnak, amelyek nem csak ízvilágukkal kápráztatnak el minket, hanem különleges hátterükkel, mondanivalójukkal is.
 |
A Bolyki pincészet
Bolyki János a Bolyki Szőlőbirtok és Pincészet borásza, marketingese és pincemunkása egy személyben, amolyan „művelt mindenes”. Elmondása szerint 1998-ban kezdett szőlővel foglalkozni. Előtte a szüleitől örökölt, 5 hektáros birtokon próbálgatta erejét, majd ezután kezdett bele egy 11 hektáros birtok telepítésébe, amelyhez 2002-ben még 9 hektárt telepített. Ma már egy 25 hektáros területen termeszti szőlőit, Eger környékén és Verpelét-Egerszólát között.
Szőlőfajtáit tudatosan, nagy gonddal választja meg, és saját maga felügyeli az érlelés folyamatát.
 |
A fehér borokat közel egyéves korukban palackozzák, ezután, ha szükséges, az érlelőpincébe kerülnek, majd a forgalomba. A vörös fajtákat vagy erjesztő tartályokban, vagy kádakban erjeszti, bogyózás után közel 30 napig, majd minden esetben 100%-ban tölgyfahordóban érleli 18-22 hónapig, a borok típusától függően. Letöltés után palackban érlelődnek még legalább 4-5 hónapot, amíg a palackbuké kialakul, és azután kerül a fogyasztóközönség elé.
 |
Az első vörösbor, amit készített ebben a pincében, egy 2003-as Bikavér volt, amely 2006-ban Bordeaux-ban ezüstérmet kapott.
Bolyki János Elmondása szerint: „A jó minőség eléréséhez nagyon gondos szőlőmunka, és nagyon alacsony terméshozam szükséges, ezt nagyon precízen be kell tartani, hogy az az alapanyag, ami ide bejön, tényleg magas minőségű legyen. Majd amikor ide bekerül a pincészetbe, akkor saját magam felügyelek minden munkamozzanatot, itt nincs olyan munka, ami nélkülem mehetne.”
 |
Nem hall, nem lát, nem beszél
A 2006-os évjáratú Bolyki Kékfrankos a Nem hall, Nem lát, Nem beszél nevet kapta. Érdekes márkanév, jól tervezett címke. Különleges borának története 2005-ben kezdődik, amikor az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény fogyatékkal élő gyermekei szüreteltek nála. A fiatalok a Kistibrik-dűlő termését szedték, és egészséges társaikat meghazudtolóan szorgoskodtak. Az intézmény vezetői elmondták, hogy a gyerekek hálásak a lehetőségért, hiszen ritkán adódik alkalmuk ilyen közös, izgalmas programokra és ez a fejlődésüknek is jót tesz. Az így kapott termést külön palackozták és dolgozták fel, a bevételből pedig új játszóteret kaptak a gyerekek a régi, használhatatlan helyett. Bolyki János elmondása szerint a munka nem volt egyszerű, mivel az ilyen fogyatékkal született gyermekekben egészen más kép él a világról, másképp kommunikálnak, de mind a borászat, mind a gyerekek pozitív élményként őrzik a szüretet. A nemes célt nem csak a bor neve, hanem a címke is őrzi. A Bolyki féle kékfrankos pedig tovább viszi a Nem lát, nem hall, nem beszél nevet.
 |
A sikeres márkázás egyik alapfeltétele a rendszeres és tervszerű kommunikáció. Ezért, ha ezt a különleges márkát életben szeretnénk tartani szükséges a rendszeres jelenlét a polcokon. Hiszen a szüret elmúlt, a palackok kiürültek és a jótett is lassan a homályba vész. A márka szinte kívánja, hogy továbbépítsék, hisz az ötlet bármennyire is jó az igazi kommunikációs munka éppen a jó ötletnél kezdődik.
A lehetőség megvan egy szép tradíció teremtésére. Évente más és más hátrányos helyzetű fiatalokat oktató iskolát lehet bevonni a szüretbe. Ki lehet használni a közösségi média lehetőségeit. Kisfilmeket lehet feltölteni a szüret vidám és dolgos pillanatairól, lehet kérni a "kis szőlőmunkások" véleményét a szőlőről, élménybeszámolókat lehet kapni tőlük.
Példaadó módon a bevétel egy részét megkaphatják azok a szervezetek, intézmények, akik a szüretben segítséget nyújtottak.
Ez egy kitartó, példamutató CSR tevékenysége lehet a Bolyki pincészetnek, amely mind a márka mind a pincészet hírnevének is jót tesz.
Minden évben valami új ötlettel, gondolattal lehet újra és újraértelmezni a márkát, felfrissíteni a borról "rajzolt" képet. Legközelebb nem csak a szürettel, hanem a palackozás folyamatával, a hordókban történő érleléssel kapcsolatos vagy épp a szőlőfajtákról szóló előadást lehet szervezni a fogyatékkal élő fiatalok számára. A további palackokra rákerülhet braille írással is a bor márkaneve.
Ünnepélyes pillanat lehet az első hordó bor vagy éppen az első palack bor felbontása a szüretelők jelenléte mellett. Szívesen lennénk részese mindannyian ennek az élménynek a facebook-on, a youtube-on vagy éppen valamelyik online magazin hasábjain.
 |
Felhasznált irodalom:
www.selection.hu/magyar_borok.php
www.pink.hu/gourmet/az-amator-pincebuvar-az-egri-bolyki-pinceszetben-2025462/
www.bortarsasag.hu/hu/boraszok/bolyki-janos
Tóth Klaudia, Perlaky-Papp József
